Hírek

Gyuláról mindig az a "kis Kabos" bohózat jut eszembe, amikor a legendás színészt át akarják helyezni ebbe a román határ melletti kisvárosba, amihez neki nem nagyon fűlik a foga. Felettesének szidja is a városkát, mint a bokrot, aki persze mindvégig azt hiszi, hogy az ország akkori legfőbb feljebbvalójáról, Horn Gyuláról van szó, ezért nem győzi csitítgatni a "renegátot". Amikor végül megkérdezi, hogy mi a fő baja Gyulával, Kabos gondolkodás nélkül vágja rá, hogy "túl kicsi"... Nem szeretnék a súlyos beteg ex-miniszterelnök nevével és centimétereivel ízetlenkedni, de tény, hogy hozzá hasonlóan Gyula városa sem a méreteivel érte el sikereit. A városka látványosságai (múzeumok, emlékházak, képtárak, fürdő, vár, díszes házak) azonban kétségkívül meghaladják egy 33 ezer lakosnyi településtől elvárhatót. Erről győződhetett meg a múlt hétvégén az a nyolc fős zentai különítmény, amely a két város közötti kapcsolatépítés érdekében szervezett focimeccs miatt látogatott az üdülővárosba.
A helyi önkormányzat és az Erkel Ferenc Gimnázium tanárainak meghívására érkezett, frissen toborzott zentai társaság 6:4 arányú vereséget szenvedett az összeszokottabb tanári gárdától. Valljuk meg, a vendéglátóknak az ügyes cselekért nem kellett a szomszédba menniük – sem a pályán, sem azon kívül: bár már régi trükk, de a rutintalan zentaiak mégis "megették", hogy a meccs előtt jól teletömjük az ellenfél hasát. Ennek tükrében némileg érthető módon a vendégek az első félidőben kissé mackósan mozogtak a pályán, aminek következtében Gyula jelentős gólelőnyre tett szert. A zentai együttes csapatkapitánya, Gajda Attila (aki mellékállásban egyébként a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója is) a Gyula Televíziónak adott nyilatkozata szerint aranylábúit a Real Madridtól szerződtette. A meccs második részében néha még maguk az említettek is elhitték ezt és a "királyi gárda" csapatába majdnem belépőt jelentő mozdulatokat produkáltak. Még ez sem bizonyulhatott azonban elegendőnek a hazaiak hálóőre, Bagyinszki Zoltán ellenében, aki a maga közel 60 évével olyan parádés teljesítményt nyújtott, amivel tán még a gyulai várfalakat is megvédhette volna hajdanában a török "csatároktól".
A félbehagyott falatozások nem sokkal az összecsapás után folytatódtak. A társalgás során előbb a lengyel felmenőkkel büszkélkedő, angol–magyar nyelvtanárként dolgozó Tamás tanár úr tett nyelvérzékéről tanúbizonyságot, amikor igen szép százalékos aránnyal találta ki a szerb szavak és szókapcsolatok jelentését. A folytatásban aztán a nemzeti közös nevező is megfogalmazódott: a vízilabda téma apropóján idéződött fel a történelmi hitelességű felkiáltás, mely szerint "a vizeket márpedig mi uraljuk!"
Ennek kissé ellentmondott a másnapi fürdőzés, amikor inkább a víz vette át az uralmat a megfáradt sportlelkek felett. Az öt alapelem egyike feletti fennhatóság bizonygatása helyett a zentaiak inkább hagyták, hogy a forrón gőzölgő gyógypára átvegye érzékeik felett az uralmat és beírja emlékezetükbe a gyulai vendégszeretet édes ízét.

• Milyen reményeket fűz Zenta és Gyula bimbózó kapcsolatához?

– Az első lépéseket megtettük, az elmúlt napokban egy kellemes sportbarátság alakult ki, amit a közeljövőben megismétlünk, hiszen meghívást kaptunk egy zentai visszavágóra. Megtörténtek az irányban is az egyeztetések, hogy a városunk híres szülöttének emlékére megrendezendő Erkel Ferenc Diákünnepre (EDÜ) eljöjjenek a zentai diákok is. Iskolai szinten régebbi kapcsolat is van a két város között, hiszen a gyulai matematikaversenyen többször voltak már Zentáról. Én a közeledést elsősorban kulturális, turisztikai és sport szinten tudom elképzelni. Nálunk is, Zentán is van turisztikai iroda, ennek a két szakgárdának össze kellene fognia, a szakemberek oda-vissza látogatása szerintem elindíthatna valamit. Tizenöt-húszévvel ezelőtt Gyulán nagyon sok vajdasági turista jelent meg. Magyarok és szerbek is nagy számban érkeztek. Manapság ez nem igazán jellemző.

• Van-e olyan pont, amikor jó lenne ha a politika is beszállna a kapcsolat építésébe, vagy ez egyáltalán nem szükséges?

– Szerintem jó lenne. Hallottam, hogy Zentán változások voltak, ha az új vezetőség belejön a munkába, akkor turisztikai, szakmai delegáció megszervezését kellene kieszközölni. Magyarországon is hamarosan választások lesznek, szerintem azt követően felélénkülnek az ehhez hasonló kapcsolatok. A kezdő lépéseket a civil szervezeteknek kell megtenniük. Gyulán a civil szervezeteknek van szövetsége, melyhez több mint 100 polgári egyesület tartozik. Nagyon szerteágazó: sport, kultúra, szociálpolitika, művészet stb. Agilis elnökük van, akit a jövőben mindenképp be kell vonnunk a beszélgetésekbe.

• Az ön fő tevékenységi köre a színházhoz kapcsolódik. Zentán nemrégiben újították fel a színházépületet és kezdeményező törekvések tapasztalhatók. Ezen a területen milyen együttműködést lehetne kitalálni?

– Nálunk inkább befogadó színház létezik, van például egy különleges érdekesség, a nyaranta megrendezésre kerülő Shakespeare-fesztivál. Ha van olyan program, ami ide illene, ennek nyélbeütésére látok lehetőséget.

• Ön is járt Zentán, sikerült megnéznie a várost. Turisztikai szempontból milyen kapacitásokat lát benne?

– Elsősorban a zentai csata tűnik jó lehetőségnek, főleg ha elkészül a tervezett új turisztikai projektum, ami lehetővé teszi, hogy a csata bemutatható legyen egy terepasztal segítségével. Gyulán a történelem oktatása nagyon színvonalas, valószínűleg több diákcsoport érdeklődne ez iránt. A másik szembetűnő lehetőség a kérészek rajzása, a Tisza virágzása. Ezenkívül a városnak van egyfajta szecessziós hangulata, ami a művészet iránt érdeklődő turistákat vonzhatná. (Magyar Szó)