májusi programajánló
2018
Május 5., szombat, 09.30 óra. Művelődési Ház
Vajdasági Vándormozi
Kincsem
A Herendi Gábor (Valami Amerika) által rendezett monumentális, romantikus játékfilm az 1989 óta a legnagyobb költségvetéssel készített magyar alkotás, amely számos díjat elnyert már különböző fesztiválokon. A rendezés, a forgatókönyv, a díszlet, a jelmez és a főszereplők – Nagy Ervin és Petrik Andrea – alakítása önmagáért beszél.
Küzdelemről, szerelemről, szenvedélyről szól az új történelmi kalandfilm, amelynek cselekménye az 1848–49-es szabadságharc leverése után kezdődik, majd a kiegyezést követően folytatódik. A film két főhőse, Európa akkoriban leggyorsabb versenylova, a veretlen Kincsem és gazdája, gróf Blaskovich Ernő, aki a csodaparipával sikert sikerre halmoz, és neki köszönhetően nemes küzdelemben győzheti le apja gyilkosát, von Oettingen bárót. Ám Blaskovich időközben menthetetlenül beleszeret ellenfele lányába. A szerelem vagy a bosszú fontosabb? – teszik fel ezért a kérdést az alkotók. A választ az eddigi, nagy sikerű vetítések ellenére sem tudhatta meg mindenki…
A film erdélyi, kárpátaljai és vajdasági bemutatójának védnöke a Batthyány család.
Mindenkinek jó szórakozást kínálunk!
Mert a film érték és a mozi közösségi élmény!
Hajrá Kincsem!
Május 6., vasárnap, 16.00 óra. Művelődési Ház
Ünnepi műsor Anyák napja alkalmából
Úgy szeretném meghálálni…
A „Kéz a Kézben” Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezete ünnepi műsort rendez anyák napja alkalmából. A rendezvényen védenceik szerepelnek versekkel, énekekkel, táncokkal és a Szerencsés Jankó című mesejátékkal. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Május 7., hétfő, 17.00 óra. Városháza (Eltra üzlethelyiség)
Kiállításmegnyitó
Színek és formák
Boros Gyevi Irén festőnő második önálló kiállításának megnyitója
A tárlat megtekinthető munkanapokon 10–12 óra és 17–19 óra között
Május 10., csütörtök, 19.00 óra. Városháza (díszterem)
A Szabadkai Zeneiskola érettségiző diákjainak hangversenye
A műsorban fellépnek:
Bálint Anita – zongora
Felix Mendelssohn: I. (g-moll) zongoraverseny I. tétel
Bíró Tirjung Ildikó növendéke
Draško Korać – szaxofon
Ivan Jevtić: Koncert alt-szaxofonra és zenekarra I. tétel
Nikola Macura növendéke
Miljana Kostadinović – klarinét
Ante Grgin: Téma és variációk no. 1.
Lazar Kondić növendéke
Nataša Vasić – szoprán
Carl Maria von Weber: A bűvös vadász (Der Freischütz). Kommt ein schlanker Bursch gegangen – Annuska ariettája (második felvonás)
Tamara Marković növendéke
Leontina Bošnjak – fuvola
Vilém Blodek: Koncert fuvolára és zenekarra D-dúr, I. Allegro
Jovana Lukač növendéke
Nimčević Maja – hegedű
Pablo Sarasate: Cigánymelódiák. Op. 20
Miloš Nikolić növendéke
Május 11., péntek, 11.00 óra. Tornyosi Könyvtár
Könyvbemutató
Samu sejti
Tékiss Tamás Samu sejti című regényének bemutatója.
„Míg a felnőttek azt gondolják, hogy le kell butítani a szókészletüket, amikor nekünk karattyolnak, meg lassabban kell szövegelniük, hogy megértsük őket, valójában az a nagy helyzet, hogy mi vagyunk azok, akik egyáltalán nem bízunk meg bennük eléggé ahhoz, hogy őszintén, nyíltan és hosszasan akarjunk beszélgetni velük. Nem azért nem szólok hozzá a politikai eszmecseréikhez, mert lövésem sincs róla, hanem mert komplett hülyeségnek tartom az egészet, és nem azért adok elterelő választ, ha a szerelmi életemről kérdeznek, mert szégyenlős vagyok, vagy mert nem tudom szavakba önteni az érzéseimet, hanem azért, mert a felnőttek egyszerűen nem vesznek minket komolyan, és nem tudják megtartani a titkainkat.” (Részlet Tékiss Tamás: Samu sejti című regényéből)
Május 11., péntek, 14.00 óra. Stevan Sremac Általános Iskola (Csokonai Vitéz Mihály Kihelyezett Tagozat, Felsőhegy)
Könyvbemutató
Samu sejti
Tékiss Tamás Samu sejti című regényének bemutatója
Május 11., péntek, 17.00 óra. Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom
Énekelt Versek XXIII. Zentai Fesztiváljának tájoló programja
Napforduló
„Hogy daloljak más éneket, mint amit Ő ajkamra tett?” (Babits Mihály)
A napforduló mindig valaminek a csúcsát jelenti. Állandó körkörösségben váltakozik a fény és a sötétség billenő hatalma. Olyan, akár egy lelassított, monoton ismétlődő dallam, melyben elmerülve felfedi magát a láthatatlan.
Török Máté első önálló albuma központjában az ember, mint teremtett személy áll, aki élete folyamán szembesül a születéssel, a halállal, a szerelemmel, a hazával, a hittel, a családdal, az emberséggel és az embertelenséggel.
Török Máté a Misztrál együttes (misztral.hu) egyik alapítójaként, és máig aktív tagjaként húsz éve énekel és zenésít meg verseket.
Ars poetica: „Hiszem, hogy a zene gondolat, amelyet nem az agy komponál és olyan hatalom, mely a lélekkel oly közeli rokonságban van, hogy azt befolyásolni is képes, s a realitás eszközeivel olyan megfoghatatlan, akár a lélek.”
Május 11., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum
Művelődéstörténeti előadás
Mátyás király Zentája
Előadó: Pejin Attila történész, muzeológus
„Ámbár más időben nevezett budai egyház káptalanja és az említett Szeged városa, illetve bírája… ama káptalannak Zyntha nevű, Csongrád megyében lévő mezővárosában a Tiszán követelni szokott adó vagy vám zsarolása ürügyéből és úgy annak okából bizonyos… viszálykodások… keletkezvén… Zyntha mezővárost ugyanazon prépost úr és káptalan kezéből Szeged városa, az említett király urunk parancsából elfoglalta és hosszabb ideig birtokában tartotta: most pedig… egyezségre… jutottak…: hogy Szeged város polgárai és lakói az említett vám fejében minden 20 hordó bortól csak 1 forintot tartoznak fizetni… továbbá, hogy a szüret idején… személyenként 10 dénárt…, a nagy hajóktól, bármivel is legyenek terhelve, 25 dénárt tartoznak adni… evezővel ellátott és »ladak«-nak nevezett hajócskáktól, bármivel legyenek is terhelve, csak 1 dénárt kell fizetniök; »cholnok«-nak nevezett halászhajócskák után semmit sem tartoznak fizetni; végül a bármilyen középszerű megrakott nagy hajóktól 12 dénárt a prépost úrnak és a káptalannak vagy a vámnál alkalmazott tisztviselőknek ellenvetés nélkül adni és fizetni tartoznak.”
Május 11., péntek, 18.00 óra. Művelődési Ház
Énekelt Versek XXIII. Zentai Fesztiváljának versenyprogramja
milyen madár
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Zenta Önkormányzata közreműködésével a Mátyás király-emlékév, valamint Brasnyó István születésének 75. évfordulója, Sinkó Ervin születésének 120. évfordulója, Szenteleky Kornél születésének 125., halálának 85. évfordulója, továbbá a 28-as nemzedék kiemelkedő költői közül Ács Károly, Dér Zoltán, Fehér Ferenc és Kopeczky László születésének 90. évfordulója jegyében 2018. május 9-e és 13-a között megrendezi az Énekelt Versek XXIII. Zentai Fesztiválját, amelynek idei díszvendége Kollár Árpád Faludy György-, Medáliák, Sziveri János-díjas költő.
A zsűri tagjai: Radványi Balázs énekes-zenész, a Kaláka együttes tagja, a zsűri elnöke (Budapest), dr. Stifner Gábor rádiós szerkesztő, műsorvezető (Budapest), Török Máté, a Misztrál együttes tagja, verséneklő, zenész (Budapest), Verebes Ernő zeneszerző, költő (Zenta–Budapest) és Szögi Csaba író, költő (Zenta) és Kollár Árpád költő, műfordító, irodalomszervező (Zenta–Szeged).
Május 12., szombat, 11.00 óra. Művelődési Ház
Énekelt Versek XXIII. Zentai Fesztiváljának gyermekműsora
Gryllus Vilmos tavaszi gyermekkoncertje
A belépés a koncertre ingyenes, de tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékát a 024/812-603-as telefonszámon jelezze!
Május 12., szombat, 19.30 óra. Művelődési Ház (színházterem)
Énekelt Versek XXIII. Zentai Fesztiváljának gálaműsora
„Akarsz-e játszani?”
A budapesti Kaláka együttes koncertje. A koncert vendége: Máté Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, egyetemi tanár, érdemes művész.
Az est díszvendége Kollár Árpád Faludy György-, Medáliák, Sziveri János-díjas költő.
Összeállítás Kosztolányi versekre írott (a Hangzó Helikon sorozatban megjelent) dalokból és Kosztolányi Dezső publicisztikájából, a Nyelv és lélek című kötet írásaiból. Kosztolányi Dezső versei dalokban szólalnak meg, Máté Gábor, pedig prózai írásaiból válogat, megmutatva Kosztolányi írásművészetének másik fontos elemét, másik aspektusát.
Tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékát a 024/812-603-as telefonszámon jelezze!
Május 14., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Kiállításmegnyitó
Lélekkel megfestett síkság
A péterrévei Da Vinci Polgárok Társulata amatőr festőcsoportjának ünnepélyes kiállításmegnyitója. Kiállítók: Deák Csenge, Pecze Szuzanna, Barta Zsaklina, Mihalec Erika, Kiss Gábor, Burnát Piroska, Csepella Ilona, Máriás László, Sörös Ildikó, Lidija Milosavljević, Rab János, Stanojev Német Annamária.
A kiállítás megtekinthető május 23-áig.
Május 15., kedd, 18.00 óra. Városi Múzeum
Mátyás király igazsága
Ritkán hallható, hiteles szövegek, zenék, mesék és anekdoták Hunyadi Mátyásról, a magyarok királyáról Krnács Erika és Zsoldos Ervin tolmácsolásában
A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, az emlékezetben bölcs és igazságosként élő király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2018-ra Mátyás király Emlékévet hirdetett.
Május 16., szerda, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
Bolyai Filmműhely
Válogatás a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Bolyai Filmműhelyének aktuális rövidfilmjeiből
Május 16., szerda, 19.00 óra. Zentai Alkotóház
Az ember képes fentarthatóan szabadon élni
Fair Play kereskedelem
Előadásunkban szó esik a helyi termékek előnyeiről, a bankok kizsákmányoló tevékenységéről, a bevásárlóközpontok és reklámok csapdáiról. A saját felelősségünkről, ami meghatározza, hogy döntéseink által rabszolgaként, vagy szabad emberként élhetünk.
Az ismeretterjesztő előadássorozat szervezője a zentai Locator Város- és Környezetvédő Egyesület
Május 16., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas). Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić.
„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)
Május 17., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas). Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić.
„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)
Május 18., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
Miért mondjuk, hogy Mária az Isten anyja?
Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása
Május 18., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum
A „páratlan vad”.
Zentai hírlapok 1875–1953.
Ünnepi kiállításmegnyitó a Múzeumok Nemzetközi Napja alkalmából.
„Hosszú 7 éve már, hogy Zenta városa – legkivált hírlapjai végett – a hazai közvélemény előtt szomorú hírnévre tett szert a miben az a legsajnosabb, hogy felőlünk, zentaiak felől ez az átkos rossz hír széles e hazában még manapság is fenntartja magát. – Köztudomású, hogyan szól az országos sajtó ítélete a zentai hírlapokról, t. i.: »páratlan vad«! És megint, általánosan ismert az a szólásmód, mellyel minden vidéki ismerősünk, ha Zenta viszonyairól van szó, imigyen kiált fel: »Zentára már keresztet lehet vetni!«” (Zenta és Vidéke, 1889. december 1.)
Május 19., szombat, 09.00–24.00 óra. Városi Múzeum
Múzeumok Éjszakája
Egész napos, éjszakába nyúló rendezvénysorozat a Városi Múzeum szervezésében, illetve koordinálásával különféle helyszíneken
Május 19., szombat, 10.00 óra. Városi Múzeum
Múzeumok Éjszakája
Vidám múzeumlátogatás
A Gyermekbarátok Egyesületének szervezésében
Május 19., szombat, 10.00–10.45 óra. Hídi óvoda tornaterme
Születés Hete
Kismama jóga
Foglalkozásvezető: Nagy Némedi Kata, gyógytornász, humánkineziológus, jógaoktató
Az áldott állapot kilenc hónapja alatt olyan jelentős változások történnek, amelyek alapvetően befolyásolják az asszonyok testi, lelki és szellemi állapotát, melyekre a jóga is pozitívan hat. A kismama jóga a klasszikus jóga gyakorlatait, eszközeit és módszereit a várandósság stádiumainak változásaihoz adaptálva módosítja, megőrizve annak áldásos hatásait. Megfigyelések is bizonyítják, hogy azok a babák, akiknek az édesanyja jógázott a várandósság során, sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak.
Május 19., szombat, 11.00–11.45 óra. Hídi óvoda tornaterme
Születés Hete
Baba-mama jóga
Foglalkozásvezető: Nagy Némedi Kata, gyógytornász, humánkineziológus, jógaoktató
A várandósság alatt létrehozott szoros kapcsolat tovább erősíthető anya és gyermeke között a jóga együttes gyakorlása során. A baba és édesanyja egymásra figyelve, finoman összehangolódva vesznek részt az órán, ezáltal is erősítve a közöttük lévő bensőséges köteléket.
Május 19., szombat, 17.00–18.00 óra. Hídi óvoda tornaterme
Születés Hete
A szülés arcai – Meséld el! Hallgasd meg! Szülésélmény-találkozó
Zentai baba-mama klub
Egy nő életében kiemelkedő és meghatározó élmény, amikor a gyermekének életet ad. Mindannyian őrzünk érzéseket, emlékeket, élménymaradványokat.
Május 20., vasárnap, 10.00–10.45 óra. Népi Technika
Születés Hete
Kerekítő mondókás móka
Kerekítő-foglalkozásvezető: Varga Imola
Höcögés, kacagás a népszerű Kerekítő mondókáskönyv-sorozat játékai nyomán, hogy a mondókákat a családok aztán otthonukban, a mindennapokban is fel tudják idézni. Lógázás, hintáztatás, cirókázás, lovagoltatás élő hangszerjátékkal, népdalokkal színesítve. Az általuk erősített érzelmi biztonság segíti a testi-lelki fejlődés számos területét, az összenevetésekben pedig mindig ott a szeretet!
Május 20., vasárnap, 10.45–11.35 óra. Népi Technika
Születés Hete
Kerekítő bábos torna
Kerekítő-foglalkozásvezető: Varga Imola
A foglalkozás Kerekítő manó bábjelenetével kezdődik, ölbeli játékokkal, mondókákkal, dalokkal, mozgásos játékokkal és ejtőernyős labdás résszel folytatódik, és tornaszeres játéktérrel zárul. Különlegessége, hogy csak népi forrásból meríti a dal- és mondókaanyagot. A korhoz illő, Kerekítő manós bábjelenetek a kisgyermekes mindennapok mozzanataihoz és a jeles napokhoz kapcsolódnak. A speciális, Ayres terápiás, mozgásfejlesztő tornaeszközök elősegítik a mozgáskoroordinációt, egyensúlyérzéket, testtudatot.
Május 21., hétfő, 07.00–19.00 óra. Zentai Főposta (Posta utca 2.)
Emlékbélyegző Stefan Bugarski (Bugarszky István) születésének 150. évfordulója alkalmából
(Zenta, 1868. május 21. – Budapest, 1941. március 3.)
Május 23., szerda, 17.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Az égig érő fa
Magyar népmese
Szereposztás: Jani, a kondáslegény – Virág György; Kurta, a kurtafarkú malac – Szilágyi Áron; Etelka, a király lánya – Verebes Judit; Király – Nešić Máté; Főkamarás – Dévai Zoltán; Sárkány, a háromfejű – Nešić Máté, Papp Arnold, Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Bajvan, a varjú – Dévai Zoltán; Róka – Nešić Máté; Vasorrú Bába – Lőrinc Tímea, Pataki Gyűrű-díjas; Táltosló – Papp Arnold. Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Lénárd Róbert. Zeneszerző: Bakos Árpád. Jelmeztervező: Aleksandra Pešić. Rendező: Crnkovity Gabriella.
„Bátorság. Leleményesség. Hit. Ezekre van szükség ahhoz, hogy valaki elinduljon felfelé az égig érő fa derekán. A lélek útján. A felnőtté válás felé.
És János elindul. Úgy indul neki a fának, hogy nem is sejti, mennyi csoda, szépség, kaland és nehézség vár rá.
Odafönt aztán megtanulja, mit jelent élni a lehetőséggel, milyen is az a hely ahol még a madár se jár, hogy miért nem szabad bemenni a tizenkettedik szobába, milyen a szerelem első látásra, mit jelent az hogy »ha addig élek is«, milyen az amikor a jó tett helyébe jót várj és hogy a gebéből is lehet táltos.
Megismeri a félelmet, a szerelmet, a barátságot, a rosszindulatot, a jó szándékot, a fájdalmat és a boldogságot is.
Senki sem születik hősnek, de talán egy kicsit azzá válhat, ha tiszta szívvel és nyitott lélekkel járja az útját.” (Crnkovity Gabriella)
Május 24., csütörtök, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Udvari Kamaraszínház vendégjátéka
Tizennyolc
Szereplők: Stelly Zsófia, Szorcsik Kriszta, Boros Ádám, Dóczy Péter, Incze Máté, Kákonyi Tibor, Kálló Béla, Krizsik Alfonz, Lénárt László, Pelsőczy László. Hegedűn kísér: Nédó Olga, Príma- és Kölcsey-díjas hegedűművész. Díszlet- és jelmeztervező: Húros Annamária. Dramaturg: Szigeti Réka. Írta és rendezte: Andrási Attila.
„A magyar történelmet tanultuk, egészen az I. világháborúig. Ott megállt a világ, megállt a tananyag, eltűnt minden magyarázat, csend ült el minden tanáron, minden osztályon, minden gyermek mindenre kíváncsi izgága lelkén. Bár többségben voltunk szülővárosunkban, Szabadkán, mégis kisebbség lettünk. Mi történt velünk azon az őszön? Senki nem tudott választ adni. Az eseményeket és az abban résztvevő személyeket sűrű homály fedte. Súlyosbította a helyzetet, hogy ezt a sűrű homályt, vagy inkább sötét éjszakát, a félrebeszélés és a tudatlanság köde övezte. Ennek ellenére mindig is éreztem, hogy a ködön túl rejtőzik a jelenünket eredményező múltunk egyik legfontosabb eseménye. Minél inkább tudatára ébredtem, hogy a szülőföldem nem tartozik a hazámhoz, annál inkább egyértelművé lett számomra, hogy koronázó nemzetből szolganéppé süllyedtünk. Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig? Hogyan uralkodhatott el az a vakság, amely megakadályozza a tisztánlátást, amely egyértelművé teszi minden háború alatt, hogy nem csak a háború a politika folytatása más eszközökkel, de a háború utáni béke is a háború folytatása más eszközökkel.” (Andrási Attila)
Május 25., péntek, 16.00–17.30 óra. Népi Technika
Születés Hete
Haptonómia – Az érintés szerepe a korai kötődés kezdeténél és kontinuitásában – Nem csak gyermek születik
Tóth Vásárhelyi Anita, dipl. pszich. – neuropszichológus és testterapeuta (haptoterapeuta), mr. munka- és szervezéspszichlógus előadása
Az előadás célja a születés körüli időszak jelentőségének hangsúlyozása: a szülői párra váró változások, és ezekkel leggyakrabban együtt járó nehézségek természetének bemutatása a várandósság, szülés és a gyermekágy jelentősebb lélektani változásain keresztül. Az előadás második részében a haptonómia területére kalauzolja a közönséget. Kontaktusban önmagunkkal, kontaktusban a magzatunkkal. A haptonómia az érzékelő érintés, a kontaktus teremtés tudománya és művészete.
Május 26., szombat, 09.00 óra. Zentai Alkotóház
XXIV. Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny
Délvidéki döntő
09.00 óra: A népmesék illusztrációinak megnyitóünnepélye a Zentai Alkotóházban
09.30 óra: Az óvodások és a kisiskolások versenye a Zentai Alkotóházban
09.30 óra: A felsős tanulók, a középiskolások, a felnőttek és a néprajzi gyűjtők versenye a Munkásegyetem I. emeleti előadótermében
14.00 óra: Eredményhirdetés és díjkiosztó ünnepség a Munkásegyetem I. emeleti előadótermében
Május 26., szombat, 10.30–11.15 óra. Népi Technika
Születés Hete
A baba mozgásfejlődése
Süli Mónika MSc. sport orvoslásból és fizikoterápiából, okleveles gyógytornász előadása
A legfontosabb, amit egy szülőnek tudnia kell a gyermeke mozgásfejlődéséről a magzati stádiumtól kezdve, a csecsemőkori mozgásfejlődésen át a baba járásáig. Hogyan segíthetjük és mivel ártunk? A baba mozgásfejlődése kapcsán rengeteg tévhit van. A szülők egyik tábora állandóan aggódik, vajon eleget tud-e már gyermeke, a másik tábor pedig mindent ráhagy a gyermekre, úgy gondolja, majd kialakul magától minden, ha eljön az ideje. És létezik a középutasok csapata is, akik nem aggódják túl a dolgot és nem rohannak a gyermekorvoshoz, de azért szeretnék tudni, milyen gyakorlatokkal fejleszhetik gyermeküket, hogyan segíthetnek neki, hogy eljusson a következő lépcsőfokra. Ezen az előadáson mindhárom tábor találhat hasznos információkat.
Május 26., szombat, 16.00–17.00 óra. Népi Technika
Születés Hete
A sikeres szoptatásért
Tomić Edina, szoptatási segítő előadása
A szoptatás sikerességét nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen információkhoz jut a kismama és támogatói. Hogyan működik a tejtermelés? Eleget szopik-e a csecsemő? Milyen gyakran kerüljön mellre a baba? Mit ehet a szoptató édesanya? Betegség és szoptatás.
Május 26., szombat, 17.15–18.30 óra. Népi Technika
Születés Hete
Felkészülés a kórházi napokra
Vass Enikő, szülészeti-nőgyógyászati nővér előadása
Hogyan telnek a kórházi napok a felvételtől egészen a hazaengedésig? Szükséges papírok. Mit tegyünk a táskába? Természetes szülés előtt és után. Felkészülés a császármetszésre. Császármetszés után.
Május 26., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Patrick Süskind: A nagybőgő
Nešić Máté monodrámája
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, minden nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül. Vegyük ki a zenekarból a nagybőgőt, menten babiloni nyelvzavar áll elő, egy Szodoma, ahol már senki sem tudja, minek is játszik. Egy zenekari muzsikus mikor veszíti el a lába alól a talajt? Na, mikor? Akkor, amikor nem hallja többé a nagybőgőt! Szóval a nagybőgő a zenekarban központi hangszer. Ezt tulajdonképpen tudja is mindenki. Csak épp senki sem vallja be nyíltan, mert a zenekari muzsikus természeténél fogva hajlamos a féltékenységre. Én szerény ember vagyok. De mint nagybőgős tudom, hogy milyen talajon állok. A zene magva ez mind én vagyok! És minden egyéb csak ellenpólus.” (Részlet az előadásból)
Május 27., vasárnap, 09.00 óra. Tisza-part (Révész szobor)
Nyárköszöntő Gyalogtúra 2018
A Zentai Természetjárók Körének szervezésében. Útirány: Révész szobor, Bátkai-komp. Túravezető: dr. Rózsa Péter
Május 27., vasárnap, 10.30–11.30 óra. Népi Technika
Születés Hete
Hordozásra születik
Kosiczky Kata, tapasztalt hordozós édesanya előadása
Az újszülött számára a hordozás természetes érzés, hiszen édesanyja hasában a kilenc hónap során szoros kapcsolatban vannak. Születése után hordozókendővel vagy egyéb hordozóeszközzel a megfelelő testhelyzetben biztonságosan hordozhatjuk gyermekünket. Ez számára a legjobb, legtermészetesebb dolog. Légzésük, testhő szabályozásuk, lelki fejlődésük is így a legharmonikusabb, nem mellesleg hatalmas szabadságot, mobilitást ad a családnak a hordozás.
Május 27., vasárnap, 15.00–16.00 óra. Népi Technika
Születés Hete
Felkészülés a szülésre
Renkó (Novák) Krisztina, védőnő, dúla előadása
Sokan csak túl akarnak esni a szülésen, „csak legyek túl rajta”– hangzik el sokszor. Sajnos ők nincsenek tudatában, milyen fontos a szülésünket megélni, szívből, annak nehéz pillanatait is, érteni, mi miért történik, és azt mondani a végén, hogy megéltük együtt, harcoltunk együtt, és szeretve voltunk együtt, egymás által. Ez az első közös ,„harcotok” együtt, családként! Készüljetek dúlával tudatosan.
Május 27., vasárnap, 16.30–17.30 óra. Népi Technika
Születés Hete
Csecsemőgondozás
Renkó (Novák) Krisztina, védőnő, dúla előadása
Az újszülött érkezése meghatározó pillanat. A legnagyobb félelem a nőkben, hogy vajon tudni fogom-e, mit csináljak? Tudni fogom felemelni, karjaimban tartani? Tudni fogok szoptatni? Honnan tudom, hogy eleget evett? Fürdetni, pelenkázni? Vetkőztetni, öltöztetni…, és megannyi kérdés merül fel ebben az időszakban.
Május 27., vasárnap, 18.00–19.00 óra. Népi Technika
Születés Hete
IAIM csecsemőmasszázs a korai kötődés és az idegrendszeri fejlődés tükrében
Milyen módon segíti elő és támogatja az IAIM csecsemőmasszázs a baba és az édesanya közti érzelmi és pszichofizikai kapcsolatot? Mi az IAIM csecsemőmasszázs, és mitől egyedülálló?
Május 28., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Film és irodalom – Fábri Zoltán 100
Édes Anna
Édes Anna – magyar filmdráma, 84 perc, 1958. Rendező: Fábri Zoltán. Író: Kosztolányi Dezső. Forgatókönyvíró: Bacsó Péter, Fábri Zoltán. Zeneszerző: Ránki György. Operatőr: Szécsényi Ferenc. Vágó: Szécsényi Ferencné. Szereplők: Törőcsik Mari (Anna), Mezey Mária (Vizyné), Kovács Károly (Vizy), Fülöp Zsigmond (Jancsi úrfi), Báró Anna (Tatárné), Gobbi Hilda (Etel), Makláry Zoltán (Dr. Moviszter), Simor Erzsi (Moviszterné).
„A kis cseléd, Édes Anna mindenesnek szegődik Vizy méltóságosékhoz. Vizyné büszke a jó fogásra az igénytelen, szorgalmas leánnyal, de nem veszi emberszámba. Az asszony unokaöccse megkörnyékezi a lányt, aki hálás a szép szavakért, és enged neki. Amikor állapotos lesz, a fiatalúr otthagyja őt. Anna megaláztatásai végül tragédiába torkollanak.” (port.hu)
Május 29., kedd, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
estiK
Színpadi töredékek Kosztolányi Dezső Esti-novellái alapján
Szereplők: Balázs Áron (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas, Sterija-díjas), Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas), Nešić Máté, Papp Arnold, Szilágyi Áron, Verebes Judit, Virág György. Rendező: Mezei Kinga (Jászai Mari-díjas, Pataki Gyűrű-díjas). Színpadi adaptáció: Góli Kornélia. Zene: Mezei Szilárd. Díszlet: Ondraschek Péter. Jelmez: Aleksandra Pešić.
„…egy évben és egy napon születtünk, sőt egy órában és egy percben is: 1885. március 29-én, virágvasárnap, hajnali pont hat órakor.
…minden rosszba ő avatott be. Ő világosított föl annak idején, hogy születik a gyermek, ő fejtette ki előttem először, hogy a felnőttek sárga, dohányszagú, puffadt zsarnokok, és semmi tiszteletet sem érdemelnek azért, mert rútabbak, mint mi és hamarabb meghalnak, ő biztatott arra, hogy ne tanuljak, ő bujtatott, hogy feltörjem édesapám fiókjait és kinyitogassam leveleit, ő tanított meg énekelni, hazudni és verset írni, ő bátorított, hogy hangosan kimondjam a szeméremsértő szavakat, ő szívatta el velem az első cigarettát, ő itatta meg velem az első pohár pálinkát, ő kapatott rá a testi örömökre, ő fedezte föl számomra, hogy a fájdalomban is titkos gyönyörűség van, ő tépette le viszkető sebeimről a heget, ő bizonyította be, hogy minden viszonylagos, s egy varangyosbékának éppúgy lehet lelke, mint egy vezérigazgatónak, ő szerettette meg velem a néma állatokat és a néma magányt, ő csempészte érzésemhez a gúnyt, kétségbeesésemhez a lázadást, ő tanácsolta, hogy azoknak a pártján legyek, akiket a többség leköp, bebörtönöz és felakaszt, ő hirdette, hogy a halál örökkévaló, s ő akarta elhitetni velem azt a kárhozatos hazugságot is, mely ellen kézzel-lábbal tiltakoztam, hogy nincs Isten.” (Kosztolányi Dezső)
Május 30., szerda, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2018
Lijiang és a Szökkenő Tigris szoros
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
„Lijiang Kína déli részén Yünnan tartományban található.
Óvárosát a világ legvarázslatosabbjai közé sorolták, és felvették az UNESCO Világörökség listájára. A Naxi néptörzs él itt. Az 5600 m magas Jáde Sárkány Hegytől nem messze fekszik Lijiang 2600 m magasan. Ezt a várost nem lehet leírni, ezt látni kell! Egy fűzfákkal leárnyékolt egyenes főutcából, mindenfelé keskeny mellékutcák ágaztak el, mindben kristálytiszta, kőhidakon átjárható csatornák, zakatoló vízimalmokkal, sötét faházak szürke zsindellyel, mindenfelé táncoló, éneklő, népviseletbe öltözött lányok, fiúk a hozzájuk csatlakozó turistákkal. Felmásztunk a város melletti hegyre, szép árnyas parkon és természetesen számtalan lépcsőn, itt egy magas pagodába lehetett felmenni, alattunk az ezernyi szürke zsindelytető, ahol, mivel lassan alkonyodott, egymás után gyúltak fel a fények, az egészet meseszerűvé, valószínűtlenné téve. Lenn a városban már még hangosabban szólt a zene, ezernyi vendéglő csábította vacsorára a sétáló embereket, a megvilágított hidak, rózsaszínű fák még szebbek mint nappal.
Következő célunk Zhongduan a tibeti határ közelében, de útközben megnéztük aTigrisugrás-szorost a Jang-ce folyón.
Mikor odaértünk a tajtékzó Tigrisugrás-szoroshoz levezető 60 cm széles meredek lépcsőkhöz –azt mondták 1200 van–, de nem látszottak a kínaiaktól. Ki le, ki fel, a lustákat hordszéken vivő ordítozó hordárok, és észnélküli fényképezés. Mindenre elszántan bevetettük magunkat az áradatba, ha a fotósoknál akadályoztunk, nem sok hiányzott, hogy lelökjenek a szakadékba.
Végül sikeresen lejutottunk, odatolakodtunk a kilátó szélére, átkozódó –a hangsúlyból legalábbis arra lehetett következtetni– fotósok között, megállapítottuk, hogy a szoros fenséges, de az Iguacu szebb és nem is kell 1200 lépcsőn mászni, most már felfelé. Meleg volt, minden nedves volt, mi is, Jóskának többször kellett megállnia, hogy kifújja magát, de valahogy én is erősen heppegtem. Vezetőnk megígérte, hogy a környék legszebb vendéglőjében fogunk ebédelni. A vendéglő –errefelé nem sok van– jól nézett ki, de a farmarnadrágos, gyanúsan kinéző kiszolgáló lányokat látva gondoltam, hogy ha a konyhába benéznék biztosan elmenne az étvágyam. Még 2-3 órányi út várt ránk, északra, felfelé, be a hegyek közé.” (Gere Lídia)
Május 31., csütörtök, 19.30 óra. Művelődési Ház
Az Újvidéki Színház vendégjátéka
Kiss Csaba: A dög
Szereposztás: Irén – Krizsán Szilvia; Géza – Mészáros Árpád. Megszámlálhatatlanul sok szerepben, valamint a zenekar funkcióját is betöltve: Baráth Attila, m. v., Gombos Dániel, Kőrösi István, Német Attila, Pongó Gábor, Szalai Bence, f. h. Adaptáció: Olivera Đorđević, m. v. Dramaturg: Lénárd Róbert. Díszlet: Diana Radosavljević Milović, m. v. Jelmez: Milica Grbić Komazić, m. v. Ügyelő, rendezőasszisztens: Lovas Csilla. Fény: Majoros Róbert. Smink: Bojana Radović. Rendező: Olivera Đorđević, m.v.
Ha van ideális házasság, akkor a miénk az – mondja Irén a párkapcsolati terápián.
De hát nincs. Senkinek, sehol.
Egy kis dög beletapos a családi életbe. Tűsarkú cipőben közlekedik, lába nyomán feketeribizli-lé fröccsen, paróka libben, egy halom színész pszichodrámásan szerepeket cserél, konzervek borulnak, uborka savanyodik, gyász van és… nevetés.
Miről szól A dög?
Géza – a tutyimutyi férj. Már tíz éve házas. Nem egy nőcsábász…
Irén – az átlagos feleség. Se jelleme, se rossz tulajdonsága nincsen.
Egy átlagos pár. Egy átlagos házasság. Valóban átlagosak lennének? Valóban egy másik nő az oka annak, ha egy házasság szétesik vagy már régóta hullik szét darabjaira? Erre egy lány és egy látszólag jellegtelen helyzet fog rámutatni…
Olivera Đorđević, rendező: Ha a szöveg jó, könnyű különböző oldalakról elemezni a darabot. Kiss Csaba szövegében több szálon fut a történet, a legizgalmasabb a házasság témája. Két ember közötti krízis: milyen áldozatokat hajlandóak hozni a házasságuk érdekében, mit képesek megtenni azért, hogy elérjék a céljukat? Ugyanazt tesszük, amit az életben is – megpróbáljuk több szemszemszögből bemutatni a történetet, a tiszta igazságot, mert mindenkinek megvan a saját igazsága, ami mellett kitart. A szerző férfi, én nő vagyok, tehát mindketten máshogy látjuk ezt a témát, drámát, történetet. A dög pszichodráma egy válságba került házasságról, két középkorú emberről, habár a kor itt nem lényeges, a kommunikáción van a hangsúly, vagyis annak a hiányáról. A nő és a férfi is nagyon fontosak, de a többi szereplő is, ők a segítők, akikre ugyanolyan szükség van egy drámai műben, mint az életben.
Lénárd Róbert, dramaturg: A dög férfiről és nőről szól – vagyis egy házasságról, pontosabban egy szétesőfélben levő házasságról szól. A szétesés így zajlik: a bőr alatt kezdődik, és amikor a repedések láthatóvá válnak, már késő, belül már minden szétrothadt. Ahhoz, hogy egy házasság szétessen, kell egy katalizátor. Hogy ez egy másik nő, másik férfi, másik feketeribizli vagy savanyú uborka formájában jelenik meg, az teljesen mindegy. A dög ebben a darabban nem nő, hanem egy jelenség – valami, ami látszólag a semmiből lép be egy család életébe és teszi azt tönkre. Ezért Olivera Đorđević koncepciójában nincsen egy női szerep sem a főszereplőn, Irénen kívül, aki így lesz a központja ennek a pszichoterápiának, ennek az őrületes komédiának, amely a házasságot és a női sorsot boncolgatja. Az, hogy a fontosabb szerepek közt helyet kapnak a savanyú uborka és a fekete ribizli is, az nem vicc.
Krizsán Szilvia, Irén: Irén egy teljesen átlagos, középkorú nő. Relatíve jó házasságban él. A férjével egy apróság miatt mennek el terápiára, hiszen igazából nem történt semmi. Ők nagyon szeretik és tisztelik egymást… Ha létezik jó házasság, akkor az övéké annak számít… Bármit képes lenne megtenni a férjéért.
Mészáros Árpád, Géza: Géza. Szürke semmi kis mérnök, nem is mérnök, csak egy digitális hivatalnok. Szerinte a jövő a fekete ribizliben van, az egy aranybánya. Biztos! Géza megoldja a helyzetet. Csak néhány napra van szüksége, hogy „normálisan” meg tudja oldani a problémákat, na jó, maximum egy hétre. Biztos! Géza nem „olyan”. Biztos! Géza nem szerelmes Lilikébe, csak sajnálja. Biztos! Géza csak egy pillanatra elugrott hozzá, és picit megingott! De nem történt semmi. Biztos! Géza nem hazudik. Géza esküszik, hogy nem hazudik, és hogy csak az igazat mondja. Biztos!!!
Az előadás támogatói:
Újvidék Város Kulturális és Oktatási Titkársága
Magyar Nemzeti Kulturális Alap