Városunk

Földrajz

Zenta Szerbia, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, a szerb–magyar határtól 42 km-re délre, a Tisza jobb partján fekszik. A 283,5 km2 területű községben 26 000 lakos él.
Zenta községhez négy falu tartozik: Felsőhegy, Bogaras, Tornyos és Kevi. Térkép - Nyomtatható változat

Várostörténet

Kiváló földrajzi adottságai miatt Zenta ősidők óta lakott hely.
Első ízben egy 1216-ból való okmány említi, de ekkor már lakott település, temploma van, s forgalmas átkelőhely a Tiszán. Zenta környéke 1224-től, a város pedig utána lesz a budai káptalan birtoka. 1475-ben már mezővárosként említi egy okirat. A budai káptalan kérésére II. Ulászló magyar király 1506-ban szabad királyi várossá nyilvánítja. 1697. szeptember 11-én Savoyai Eugén vezetésével az európai keresztény seregek Zentánál döntő vereséget mérnek a törökökre. Utána a katonai határőrvidék, majd 1751-től a kiváltságos Tiszai koronakerület fontos települése. 1861-től rendezett tanácsú város.
A 19. század végén és a 20. század elején a város látványos fejlődésnek indul, ekkor épül meg gimnáziuma, több középülete, modern rakpartja s első vashídja, s ezzel alapvetően kialakult a város mai arculata.

Zentai csata

A törökök 1697-ben hadjáratot szerveznek az elvesztett területek visszafoglalására, de 1697. szeptember 11-én Zentánál súlyos vereséget szenvednek a Savoyai Eugén által vezetett keresztény seregektől. A csata emlékét a Tisza-parton felállított emlékkomplexum őrzi.

Városháza

A főtérre néző szecessziós konceptusú épület a városkép fő meghatározója. Közel 50 m magas masszív, ég felé törő tornya kissé romantikus hatású, de díszeiben a szecesszió nyomait viseli magán. Díszlépcsőháza és közgyűlésterme szintén szecessziós stílusú. Az épület leglátványosabb beltere a gazdag díszítésű lépcsőházi galéria, mely egyedi, lenyűgöző megoldásaival a galériát az épület legszebb részévé avatja. Tornyából pazar kilátás nyílik a városra és környékére.

Tűzoltólaktanya

1903–1904-ben épült Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei alapján. A laktanya a népi építészet és a magyaros szecesszió ötvöződésének remekműve, melyet a díszítő elemek részletes és finom kidolgozása tesz a város legjellegzetesebb szecessziós stílusú épületévé.

Royal Szálló

1911-ben épült az akkor igen modernnek számító szálloda (vízvezetékkel, központi fűtéssel, villanyvilágítással ellátva). Az épületet – amely a szecessziós elemek jegyeit viseli magán – nemrég újították fel, részben az eredeti tervek alapján. 1985 óta az épület műemlék.

Plébániapalota és múzeum

1907–1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban. Az épület architektúrája ünnepélyes, a főtér meghatározó eleme. Az épületben kapott elhelyezést a városi múzeum, melyhez képtár is épült. A múzeum komplex jellegű: a földszinten őslénytani, régészeti és helytörténeti (zentai csata) anyag, az emeleten pedig néprajzi gyűjtemény várja a látogatókat.

Görögkeleti (szerb) Szent Mihály arkangyal templom

A város legrégebbi épülete, 1762 előtt épült barokkos stílusban (építésének kezdetét 1751-re teszik). A templom eredeti ikonosztázából – mely 1782-ben készült – már csak két kép és két falfestmény maradt meg (Jovan Isailović munkája). Új ikononosztázát 1859 és 1862 között festette Pavle Simić, a szerb romantikus festészet egyik első képviselője.

Stevan Sremac-emlékház

Ebben a házban született 1855-ben Stevan Sremac jeles szerb író. Az épület 2005-től emlékház, mely állandó kiállításnak ad otthont.

Régi Mesterségek Háza

Látogatóink a műszaki ismeretek tanárának vezetésével megtekinthetik a letűnt tanyavilág tárgyi hagyatékát valamint 20 régi műhely teljes felszerelését, több mint 10 ezer régi tárgyat.
Egyes műhelyekben önállóan készíthetnek tárgyakat az érdeklődők, de a részükre külön táborokat is szervezünk a nyári hónapokban. Ide elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és szüleiket várjuk.
A gyűjtemény egész évben megtekinthető a hét bármely napján, az időbeosztás miatt azonban ajánlatos a látogatást előző napon bejelenteni a +381 (0)24/814-261 vagy +381 (0)24/814-639 illetve a +381 (0)63/896 4780 számon.