Április 1., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Kiállításmegnyitó
HÚSVÉTI KIÁLLÍTÁS
Ivana Dulić, Ana Vukan és Olga Kiš szalmaképeinek kiállítása. A rendezvény szervezője Vajdasági Képzőművészeti Kör. A kiállítást megnyitja: Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus.
Április 13-án, szombaton 10 órától kézműves-foglalkozással zárul a kiállítás
Április 5., péntek. Művelődési Ház
KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍN- ÉS FILMMŰVÉSZETI VETÉLKEDŐJE
09.30 óra. MEGNYITÓ (kamaraterem)
A rendezvényt Perpauer Attila községi oktatási és művelődési tanácsos nyitja meg.
Április 5., péntek, 17.00 óra. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (oszlopcsarnok)
Az emberi civilizációk azonosság-, különbözőség- és másságképe
MAGYAROK A VILÁGBAN – ETNIKUMOK MAGYARORSZÁGON
Kopcsik István történész képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása
„Az előadás-sorozatban megvizsgáljuk, hogy a magyarság történelme során hogyan alakult ki és változott a közösségek, etnikumok azonosságképe, önmeghatározása. Hogyan viszonyultak a természeti környezetükhöz, a közösségen belüli különbözőségekhez; pl. férfi-nő kapcsolata és viszonya, az egymást követő generációk együttélése, a szellemi- vagy fizikai fogyatékosság megítélése, a társadalmi tagozódás elfogadása? Mit gondoltak a különböző nyelvekről, más kultúrákról, vallásokról? Hogyan viszonyulnak a magyar közösségek az őket ért külső támadásokhoz (honvédelem, függetlenségi harcok) és a saját hódító háborúikhoz (honfoglalás, kalandozások, dinasztikus háborúk, az I. és II. világháborúk)?
Megnézzük, hogy a saját és külső történeti források alapján a magyarság hogyan kezeli a traumákat (tatárdúlás, Mohács, szabadságharcaink, az I. és II. világháború eseményei és következményei, Trianon, Don-kanyar, a holokauszt, török, osztrák, német, orosz megszállás), azok okait és következményeit. Megvizsgáljuk, hogy ezen sorfordító események hogyan hatnak az ország népességi viszonyaira, mozgásaira és az emigráció, migráció nagyságára és irányaira.
Meddig képesek a különböző közösségek, etnikumok békésen egymás mellett élni, és mikor, miért kerülnek egymással szembe, ellentétbe? Miben különböznek az ugyanazon földrajzi környezetben, egy állam területén élő etnikumok egymástól és egy másik állam etnikumaitól? Milyen változásokat hoz az eltérő vallások kialakulása az emberi közösségek, civilizációk kapcsolatában? Mikor előny és hátrány a másság, a más kultúrához való tartozás? Hogyan lesz az etnikumból nemzetiség? Mikor és miért válik hatalmi, politikai érdekké a közösségen belüli és a közösségen kívüli ellenségkeresés? Kiknek és miért érdeke, a biológiai és politikai rasszizmus kialakítása, hogy az emberi fajon (emberiségen) országhatáron belül az etnikumok és nemzetiségek közötti különbségeket, ellentéteket élezzék?
A politikai ideológiák hatása a hagyományok és a szokásrendszerek egymás mellett élésére és ellentétére.
A magyarság napjaink világában – az élet lehetőségei és a jövő alternatívái!”
Időbeli bontás:
1. A kezdetektől a Mohácsi vészig (február 8.)
2. Mohácstól a kiegyezésig (március 8.)
3. A kiegyezéstől a XX. sz. végéig (április 5.)
Április 6., szombat, 10.30 óra. Népkert
FAÜLTETÉS A 2018. ÉVBEN SZÜLETETT ZENTAI GYERMEKEK TISZTELETÉRE
Április 6., szombat, 14.00 óra. Szövetkezeti Otthon (Felsőhegy)
HÚSVÉTVÁRÓ ÉTELKIÁLLÍTÁS
A Felsőhegyi Könyvtár csoport hagyományos húsvétváró ételkiállítást szervez a felsőhegyi Szövetkezeti Otthonban. A szervezők 14 órától kultúrműsorral is kedveskednek az érdeklődőknek. Az ételeket dr. Szőke Anna néprajzkutató véleményezi
Április 7., vasárnap, 19.30 óra. Topolya
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Molnár Ferenc: LILIOM
Szereposztás: Liliom – Dévai Zoltán; Juli – Verebes Judit; Mari – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Ficsúr – Szilágyi Áron; Hugó – Papp Arnold; Muskátné – Nešić Máté; Rendőr – Virág György. Rendező: Mészáros Tibor.
„Minden változik. Semmi sem változik. Minden semmivé változik.
Liliom senkit és semmit – önmagát sem – kímélve égeti az igazi bohémek kétvégű gyertyáját. Van, aki csodálja, van, aki irigyli, de csak az igazán bátrak merik megpróbálni szeretni, hisz aki őhozzá közelebb kerül, garantáltan megperzseli magát. Mert ez a tűz nem melegít, éget - egyszerre tisztító és pusztító.
A külvárosi legenda feltámad, hogy porba hulljon ismét; bár ez is „csak” egy történet, de nem mese a fele se. E hamisítatlanul molnári, nem-klasszikus szerelmi drámában megadatott a legtöbb, ami egy szerelemben megadathat: a szerelem maga. Ám ez nemhogy épp elég, hanem olykor túl sok is. És ha tetszik, ha nem, még Liliomnak is szembe kell nézni a kegyetlen ténnyel, hogy néha szembe kell néznünk önmagunkkal. Kiállható ez a próba?...
Nem könnyű feladat, ám Molnár Ferenc (ön)iróniája felpezsdít és reménykedni enged. Pedig a legenda attól legenda, hogy sosem változik…” (Mészáros Tibor)
Április 8., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Könyvbemutató
ÉVEK ÉS EMLÉKEK
Fischer Ilona Évek és emlékek című könyvének bemutatója
Fischer Ilona egy Zenta melletti tanyán, Oromparton született 1947-ben. Tanulmányait Topolyán és Szabadkán végezte, majd Svájcba utazott nyelvet tanulni, ahol végül letelepedett.
Eddig két elbeszéléskötete jelent meg. Elbeszéléseiben humorral átszőve, ízes bácskai nyelvjárással mesél a gyerekkoráról, a tanyasi életről, az egyszerű emberek találékonyságáról…
Április 9., kedd, 13.00 óra, Városi Könyvtár
BE-TE-KINCS
Könyvtári foglalkozás a November 11. Általános Iskola 3.c osztálya számára. Foglalkozásvezető: Juhász Lassú Kornélia könyvtáros
Április 9., kedd, 15.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház
A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása
FÜZÉR
Szereplők: Bata Trisztán, Burány Ildikó, Csíkos Gergő, Jenei Anita, Kecskés Rozi, Kovács Dorina, Mucsi Krisztina, Pap Kinga, Pesti Emese, Pósa Dorka, Romoda Zsóka, Szabó Róbert, Szekula Tamás, Szeles Tímea, Tóth Orsolya, Vajda Noémi. Rendezők: Dévai Zoltán és Virág György.
Örkény utasításait követve terpeszállásba álltunk, mélyen előrehajoltunk, s ebben a pozitúrában maradva, a két lábunk közt hátratekintettünk. Hát… Volt mit látni. A világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpáltak a levegőben, visszacsúsztak a nadrágszárak, a lányok meg a szoknyájuk után kapkodtak. Láttunk furcsa dolgokat. Meg kevésbé furcsát. Meg teljesen természetes dolgokat. Néha már azt sem tudtuk, hogy mi a valóság, a realitás és mi az ami abszurd, groteszk. Egy kicsit összekeveredett a két világ. Megpróbáltunk életben maradni, és észre sem vettük, hogy mikor, de megtanítottuk biciklizni a pápát, kötelet húztunk önmagunkkal, és talán kiálltuk a jellempróbát, ananászt, paprikát és megymagot falatozva.
(Dévai Zoltán és Virág György gondolatai)
Április 9., kedd, 18.00 óra. Művelődési Ház (kamaraterem)
Magyar Költészet Napja
NYELV ÉS VARÁZS
Verses utazás a XX. századon át
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete legújabb előadásában egy közös utazásra hívja Önt, amelyben Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó és Török Noémi Aranypáva nagydíjas népdalénekes tolmácsolásában a XX. század meghatározó költői szólalnak meg (Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Dsida Jenő, Radnóti Miklós, Nagy László, Illyés Gyula, Reményik Sándor, Fehér Ferenc), beszélnek életről, halálról, szeretetről, nyelvről, hazáról, megmaradásról.
Ünnepelje velünk a költészet napját!
Április 10., szerda, 13.00 óra, Városi Könyvtár
BE-TE-KINCS
Könyvtári foglalkozás az Emlékiskola 2.c osztálya számára. Foglalkozásvezető: Juhász Lassú Kornélia könyvtáros
Április 11., csütörtök, 19.00 óra. Szegedi Nemzeti Színház
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Molnár Ferenc: LILIOM
Szereposztás: Liliom – Dévai Zoltán; Juli – Verebes Judit; Mari – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Ficsúr – Szilágyi Áron; Hugó – Papp Arnold; Muskátné – Nešić Máté; Rendőr – Virág György. Rendező: Mészáros Tibor.
„Minden változik. Semmi sem változik. Minden semmivé változik.
Liliom senkit és semmit – önmagát sem – kímélve égeti az igazi bohémek kétvégű gyertyáját. Van, aki csodálja, van, aki irigyli, de csak az igazán bátrak merik megpróbálni szeretni, hisz aki őhozzá közelebb kerül, garantáltan megperzseli magát. Mert ez a tűz nem melegít, éget - egyszerre tisztító és pusztító.
A külvárosi legenda feltámad, hogy porba hulljon ismét; bár ez is „csak” egy történet, de nem mese a fele se. E hamisítatlanul molnári, nem-klasszikus szerelmi drámában megadatott a legtöbb, ami egy szerelemben megadathat: a szerelem maga. Ám ez nemhogy épp elég, hanem olykor túl sok is. És ha tetszik, ha nem, még Liliomnak is szembe kell nézni a kegyetlen ténnyel, hogy néha szembe kell néznünk önmagunkkal. Kiállható ez a próba?...
Nem könnyű feladat, ám Molnár Ferenc (ön)iróniája felpezsdít és reménykedni enged. Pedig a legenda attól legenda, hogy sosem változik…” (Mészáros Tibor)
Április 12., péntek, 11.00 óra. Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIV. Találkozója, Kupuszina
A Zentai Magyar Kamaraszínház Diákszínjátszóinak előadása
FÜZÉR
Szereplők: Bata Trisztán, Burány Ildikó, Csíkos Gergő, Jenei Anita, Kecskés Rozi, Kovács Dorina, Mucsi Krisztina, Pap Kinga, Pesti Emese, Pósa Dorka, Romoda Zsóka, Szabó Róbert, Szekula Tamás, Szeles Tímea, Tóth Orsolya, Vajda Noémi. Rendezők: Dévai Zoltán és Virág György.
Örkény utasításait követve terpeszállásba álltunk, mélyen előrehajoltunk, s ebben a pozitúrában maradva, a két lábunk közt hátratekintettünk. Hát… Volt mit látni. A világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpáltak a levegőben, visszacsúsztak a nadrágszárak, a lányok meg a szoknyájuk után kapkodtak. Láttunk furcsa dolgokat. Meg kevésbé furcsát. Meg teljesen természetes dolgokat. Néha már azt sem tudtuk, hogy mi a valóság, a realitás és mi az ami abszurd, groteszk. Egy kicsit összekeveredett a két világ. Megpróbáltunk életben maradni, és észre sem vettük, hogy mikor, de megtanítottuk biciklizni a pápát, kötelet húztunk önmagunkkal, és talán kiálltuk a jellempróbát, ananászt, paprikát és megymagot falatozva.
(Dévai Zoltán és Virág György gondolatai)
Április 12., péntek. 17.00 óra. Zentai Alkotóház
ÖKOBETYÁR KÖNYVE
Mit csinált Zentai Rózsa Sándor 40 évig?
„Megpróbálom az embereket eligazítani abban a világban, ahol magam sem tudok eligazodni.”
A tartalomból: ÉLETFILOZÓFIA Nincs idő, szám, halál, boldogság – csak öröm és szenvedés / TUDOMÁNYKRITIKA Nincs más tudás, amit a magyar paraszt ne tudott volna / TÁRSADALOMKRITIKA Ökokapitalizmust vagy ökoszocializmust? / KÖLN 1972–1994: NÉMET HAZÁM 14 Bürgerzentrum, 22 természetvédelmi terület / KONYHA 100 Ft-ból egy kiló kenyér / LAKÁS, TECHNIKA Mennyi ketyerét engedjünk be az életünkbe? / A TEST MEGGYÓGYÍTJA ÖNMAGÁT Az ember 100 évig él – ha hagyják ! / JÖVŐSZCENÁRIÓK Termelj élelmet, tűzifát – szabad leszel! / ÖKOKISKÁTÉ, ÖKOCSKÁK Ne múljék el nap ének és tánc nélkül! / HUMOR Korán kelek és hülyeségeket csinálok / ZENTA 40 év után ismét itthon.
Április 12., péntek, 19.00 óra. Művelődési Ház (kamaraterem)
HÚSVÉTI HÍRADÁS
A húsvétvárás és a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve jegyében
Ünnepi zenés családi műsor a kárpátaljai Kovács család: Kovács Sándor (ének, gitár), Kovács Erika (ének), Kovács Abigél (ének), Kovács Dániel (hegedű) és Kovács Tamás (nagybőgő) szolgálatával.
„Manapság mindenki várja az újabbnál újabb híreket. Mi most egy szokatlan híradással érkezünk Kárpátaljáról, ahol éljük mindennapjainkat kegyelemből, Isten szeretetéből, jóságából. Szokatlan, de annál nagyobb hírt hozunk. Van feltámadás! Húsvét előtt miről is szólhatna örömünk, mint arról, hogy mindenkinél balgább az, aki csak az evilági életben reménykedik. Nekünk odahaza talán az a legnagyobb biztatás, hogy az élet folytatódik, nem is akárhogyan: a mi feltámadott Urunk oldalán, a Mennyei Kórusban. Ez a mi reménységünk, túl kell látnunk ezen az enyészetre megért világon, és egy Turmezei Erzsébet sorral megkérdezni: »Van-e húsvéti hited?«” (Kovács Sándor)
A rendezvényt a Magyar Nemzeti Tanács támogatja.
Április 13., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Molnár Ferenc: LILIOM
Szereposztás: Liliom – Dévai Zoltán; Juli – Verebes Judit; Mari – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas); Ficsúr – Szilágyi Áron; Hugó – Papp Arnold; Muskátné – Nešić Máté; Rendőr – Virág György. Rendező: Mészáros Tibor.
„Minden változik. Semmi sem változik. Minden semmivé változik.
Liliom senkit és semmit – önmagát sem – kímélve égeti az igazi bohémek kétvégű gyertyáját. Van, aki csodálja, van, aki irigyli, de csak az igazán bátrak merik megpróbálni szeretni, hisz aki őhozzá közelebb kerül, garantáltan megperzseli magát. Mert ez a tűz nem melegít, éget - egyszerre tisztító és pusztító.
A külvárosi legenda feltámad, hogy porba hulljon ismét; bár ez is „csak” egy történet, de nem mese a fele se. E hamisítatlanul molnári, nem-klasszikus szerelmi drámában megadatott a legtöbb, ami egy szerelemben megadathat: a szerelem maga. Ám ez nemhogy épp elég, hanem olykor túl sok is. És ha tetszik, ha nem, még Liliomnak is szembe kell nézni a kegyetlen ténnyel, hogy néha szembe kell néznünk önmagunkkal. Kiállható ez a próba?...
Nem könnyű feladat, ám Molnár Ferenc (ön)iróniája felpezsdít és reménykedni enged. Pedig a legenda attól legenda, hogy sosem változik…” (Mészáros Tibor)
Április 15., hétfő, 19.30 óra. Művelődési Ház
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátéka
Szép Ernő: LILA ÁKÁC
Szerelmes história
Szereposztás: Csacsinszky Pali – Pálfi Ervin; Tóth Manci, táncosnő – Pámer Csilla; Bizonyos nagyságos úr – Csernik Árpád; Bizonyosné nagyságos asszony – Kalmár Zsuzsa; Angelusz papa, táncügynök – Mezei Zoltán; Zsüzsü, balettmesternő – Körmöci Petronella; Mínusz, fiatalúr – Hajdú Tamás; Majmóczy, fiatalúr – Baráth Attila; Hédi, táncosnő – Fülöp Tímea; Mili, virágárusnő – Sziráczky Katalin; Leó, zongorista – ifj. Kucsera Géza; Józsi, pincér – Szilágyi Nándor. Díszlet- és jelmezterv: Kupás Anna, m.v. Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza. Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi. Súgó-ügyelő: Kulhanek Edina. Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria. Rendező: Sebestyén Aba m.v.
Tóth Manci egy kis varrónő, aki azt álmondja, ünnepelt táncosnő lesz. Pali egy bankfiú, aki egy nagyvilági nőről, egy „privátról” álmodik: Bizonyosnéről. A sors egymás mellé sodorja őket a ligetben… És amíg Pali Bizonyosnére vár, addig Manci végérvényesen beleszeret a fiúba… A színpadon megelevenedik a múlt századelő dzsentri világának hangulata, a kaszinó füstös éjszakái, zongoraszó, ének, pezsgő, álmok és szerelem… Legeza Ilona Szép Ernő régényéről írta a következőket, de az előadás világát is tökéletesen tükrözik az alábbi szavak: „A regény mintaszerű példája a szecessziónak; a csalódásba és csömörbe fúlt első, és a már születésekor megszakadó második szerelem naiv-ártatlan története (…) a derű kiapadhatatlan forrása. (…) Minden könnyedsége, látszólagos súlytalansága ellenére teljes és egészen őszinte világérzést, vagy még pontosabban világhangulatot ad, melynek lényege az életnek éppen a legkisebb dolgokban való végtelen szeretete.”
„Hogy miről is szól ma számomra a Lila ákác? A boldogságkeresés útvesztőiről, a reményről, az ártatlanság múlandóságáról… A felnőttéválásról, az illúziók elvesztéséről, az erkölcsös és az úgynevezett romlott életvitel közötti vékonyka határról. A magunk és mások ellen elkövetett hazugságainkról… a lenni vagy nem lenni, menni vagy maradni kérdéskör örök dilemmájáról. A kiszolgáltatottságunkról és az újrakezdésről…Titkos vágyainkról, eltitkolt félelmeinkről. Hétköznapi, fel nem ismert boldog pillanatainkról…” (Sebestyén Aba)
Április 16., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2019
SZÍNES KÉPESLAPOK KÍNÁBÓL
Válogatás Szőcs Kálmán világutazó hagyatékából. Bemutatja: Szőcs Attila
Kálmán 2017 május 17 – június 14. között járt Kínában, Makaóban, Hongkongban. A második kötetben Vuhan városába, a Három-szurdok-gátra, a Jangce-folyóra, Csangsa városba, Kujlin városba és a Li-folyó nemzeti parkba látogatunk el.
Április 17., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház
SZERETNÉK NÉHA VISSZAJÖNNI MÉG
Melankólikus utazás
Molnár Zoltán színművész önálló estje
„Ez az előadás két síkon fut. Az első a menni vagy maradni tematika, amely azzal foglalkozik, hogy próbálkozzunk mégis a szülőföldön kezdeni magunkkal valamit, vagy valóban menjünk el egyszer s mindörökre. Az előadás nem ad választ, csak kérdéseket vet fel, bár egy kicsit jobban húz az itthonmaradás mellett, ám ezt mindenki maga kell, hogy eldöntse. Ez az első szint, de emelett rólam is szól.” (Molnár Zoltán)
Juhász Gyula: Testamentom
Szeretnék néha visszajönni még,
Ha innen majd a föld alá megyek,
Feledni nem könnyű a föld izét,
A csillagot fönn és a felleget.
Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk,
Könnyek vizét és a Tisza vizét,
Költők dalát és esték bánatát:
Szeretnék néha visszajönni még.
Ó, én senkit se háborítanék,
Szelíd kísértet volnék én nagyon,
Csak megnézném, hogy kék-e még az ég
És van-e még magyar dal Váradon?
Csak meghallgatnám, sír-e a szegény,
Világ árváját sorsa veri még?
Van-e még könny a nefelejcs szemén?
Szeretnék néha visszajönni még!
És nézni fájón, Léván, Szigeten,
Szakolcán és Makón a hold alatt,
Vén hárs alatt az ifjú szerelem
Még mindig boldog-e és balgatag?
És nézni: édesanya alszik e
S álmában megcsókolni a szivét
S érezni, most is rám gondol szive:
Szeretnék néha visszajönni még!
Április 18., csütörtök, 13.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár
BE-TE-KINCS
Könyvtári foglalkozás a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 3. osztálya számára. Foglalkozásvezető: Juhász Lassú Kornélia könyvtáros
Április 18., csütörtök, 15.00 óra. Művelődési Ház
KÓRUSTALÁLKOZÓ
A zentai Stevan Sremac Általános Iskola kórusainak szemléje
Április 18., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Könyvbemutató
VERKLI
Sinkovits Péter válogatott tárcáit tartalmazó kötetének ünnepélyes bemutatója. A szerzővel Beszédes István, József Attila- és Híd-díjas költő és Brenner János, a Forum Könyvkiadó Intézet munkatársa, a kötet szerkesztői beszélgetnek
„Voltaképpen talány, hogyan és mikor kerül az ember kezébe egy-egy könyv. Olykor találomra érkezik, szinte rejtélyes módon, egy cím kelti fel talán a figyelmünket, esetleg életrajzrészlet vagy egy szövegfoszlány; beleolvastunk valahol, elsőre fel se tűnt, s csak később tudatosul, hogy azonnal megrendített, amire persze ma már oly kevés a példa. És akkor nyomozni kezdesz megfeszített emlékezettel.” (Sinkovits Péter)
Április 23., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Könyvbemutató
A VAJDASÁGI MAGYAROK POLITIKAI ESZMETÖRTÉNETE ÉS ÖNSZERVEZŐDÉSE (1989–1999)
A L’Harmattan kiadó kötetének bemutatója. A tanulmánygyűjteményt ismertetik: Kocsis Árpád, Tóth Szilárd János, Ternovácz Dániel és Losoncz Márk.
„A vajdasági magyarok újfajta történelmi helyzettel, rendkívüli kihívásokkal szembesültek az 1990-es években: háborús körülmények között, Slobodan Milošević rendszerének árnyékában kaptak lehetőséget a politikai önszerveződésre, autonómiájuk kereteinek előkészítésére. Egy kutatócsoport arra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványának támogatásával, hogy minél alaposabban feltérképezze e különleges, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulásától az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig tartó korszakot. A kötetben levő tanulmányok különböző diszciplínák nézőpontjait kapcsolják össze, s kiegészülnek a kor jelentős szereplőivel készített mélyinterjúkkal és egy átfogó politikai kronológiával.”
Április 24., szerda, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2019
DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG: A KIRSTENBOSCH NEMZETI BOTANIKUS KERT ÉS A CHOBE NEMZETI PARK
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
„1913-ban Pearson angol botanikus alapította a Tábla-hegy védő árnyékában, a 36 hektáros Kirstenbosch Nemzeti Botanikus Kertet. A több mint 7000 növényfajnak otthont adó park célja megőrizni a fokföldi régió egyedülállóan változatos növényvilágát. Aki ebbe a csodálatos parkba lép, annak egy varázslatos színorgiában lehet része. A háttérben a Tábla-hegy fantasztikus kulisszája magasodik. A világ egyik legszebb parkjának tartják, érdemes benne gyönyörködni.
A Chobe Nemzeti Park Afrika egyik legsűrűbb vadon élő állatállományának otthont adó park Botswana északi részén. Méretét tekintve 10 500 hektár a Közép-Kalahári Vadrezervátum és a Gemsbok Nemzeti Park után az ország harmadik legnagyobb nemzeti parkja, állatvilágát tekintve a legváltozatosabb. A park a Chobe-folyó mellett fekszik, a táj a »Volt egy farmom Afrikában« című ismert filmre emlékeztet, fel is használtam ennek zenéjét. Hihetetlen varázsa volt a késő délutáni napfényben, egy olyan érzést keltett bennem, hogy minden rendben van ezen a világon, élvezd a pillanatot.
Délelőtt a Chobe-folyón vadásztunk, délután a ritka erdőben. Kellemes kertészkedést és jó vadászatot kívánok a kedves nézőknek!” (Gere Lídia)
Április 25., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
TRIANON STÁCIÓK
Dr. Bene Gábor (Szeged) ismeretterjesztő előadása
Széchényi mondta, hogy „Tiszteld a múltat, hogy élhesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.” Az előadás célja a jövőépítés, ill. Trianon traumájának és pszichózisának a feltérképezése mind a magyarság, mind az utódállamok többi népe kapcsán. Az előadás során korabeli képek, eddig még nem látott dokumentumok kerülnek bemutatásra. Válszt kapunk a legfontosabb kérdésre is. Vajon milyen háttérhatalom irányította az antant tetteit?
Április 26., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
VILÁGHÓDÍTÓ NAGY SÁNDOR ÉS UTÓDAINAK HATÁSA AZ IZRAELITÁKRA
Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása
Április 27., szombat, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
Csurka István: DEFICIT
Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).
„A több mint fél évszázados pályám egyik legnagyobb sikere Csurka István Deficitjének X-e. A Vígszínház tagjaként Horvai István rendezésében mutattuk be a Pesti Színházban 1979 őszén. Ez volt a darab ősbemutatója. Azt hiszem, aláhúzza a produkció kiemelkedő sikerét, hogy 387 alkalommal játszottuk zsúfolt teltház előtt nyolc szezonon keresztül. Bár színész-rendezőként nagyon sok produkciót rendeztem, meghatározó szakmai esemény számomra, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínházban négy kiváló színésszel Csurka remekművét színpadra állíthatom.” (Szilágyi Tibor gondolatai)
Következő előadásnapok: május 15., 16., és 17.
Április 28., vasárnap, 15.00 óra. Zsidó temető (Újsor utca 107.)
A holokauszt zentai áldozatainak emléknapja
MEMENTÓ
Megemlékező ünnepség a zentai zsidók deportálásának hetvenötödik évfordulója alkalmából a zsidóüldöztetés éveiben elhurcolt és kiirtott vértanúk emlékére.
