Szűgyi Ferenc 2008 Zenta környéki szőlőskertek. In: szerk.:Molnár Tibor, Pejin Attila: Helyismereti Almanach. Zenta. 49-65.

A dal keletkezésének története: Darko Kraljić zeneszerző 1950-1960 között írta a Csónak a Tiszán elnevezésű szerzeményét. Ezekben az években a jazz Jugoszlávia szerte elterjedt zenei irányzat volt, míg a környező országokban, például Magyarországon még nem, mivel a keleti blokk országaként tilos volt az amerikai tánczene megjelenésének minden formája.

A marcipán mandulából és cukorból készített édesség, melyet önmagában és töltelékként is gyakran fogyasztanak. Sokakban a gyermekkor, a családias ünnepségek hangulatát idézi. Ajándékként is szívesen adjuk, hiszen kifejezhetjük vele tiszteletünket, hálánkat, szeretetünket.

Zenta város hírnevének öregbítésére álljon itt néhány sor a zentai fehérhímzésről. Az ismertetőt 2001-ben írtam a Polgári fehérhímzés kiállítás katalógusába, amely a III. Hagyományaink ünnepe rendezvénysorozat részeként 2001.február 18-22. között volt látható.

Volt egyszer egy Miskei-fürdő a zentai határban, aztán tönkretették - A gyógyvíz most is millió literszámra vész kárba Majdnem hét évtized múlt el azóta, hogy egy tanyai - oromparti - parasztember úgy döntött: gyógyfürdőt épít a zentai határban. Elhatározása, persze, korábban született, hiszen 1936-ban már üzemelt a fürdő (más források szerint hivatalosan csak három évvel később nyílt meg) két medencével, hat szobában két-két káddal. Társalgó is volt az épületben, filagória és egy fából készült, talán nyolcvan személyt befogadó pavilon a parkban, meg pince a bornak. Virágoskert, szőlő, gyümölcsös - négy hektárnyi oázis a szántóföldek között. Aztán minden tönkrement. Értelmetlenül. Azóta sincs helyette másik.

Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete 2016. március 29-én ünnepélyes keretek között bemutatta az „1697” elnevezésű borkülönlegességet, a bor a művészet és a történelem találkozásának szellemében.

Korai érésű, így nyáron az első szabadföldi sárgadinnye a szántóföldön. A Zentai sárgadinnye a sárgadinnye (Cucumis melo) egyik híres tájfajtája. Gyors növekedésű, hosszú indájú, nagy terméstömegű fajta. Levelei középnagyok, sötétzöldek. Termése lapított gömb alakú, közepesen gerezdelt, középvastag paralécekkel. Héja vékony, halványsárga. Húsa sárga színű, édes. Súlya kb. 2-3 kg.