Hírek

ZENTAI KRÓNIKÁK

A múlt század közepéig két parkja volt Zentának. A monumentális városháza előtt terült el az úgynevezett Kispark (nemrégen városunkban járt két pesti építész, szerintük a városháza nem csupán a város lakóinak irányító központja, hanem egy kivételes szép PALOTA), a népkertit pedig a polgárok egyszerűen Nagyparknak nevezték.

ÖTVEN ESZTENDŐ MÚLT EL

A zentai Sárvári Margit az 1960-ban Bogarasban megrendezett első aratóversenyen is részt vett, és a mostani, ötvenediken is csapatba áll, Felsőhegyen, a hétvégén. Az akkori húszéves lányból azóta nagymama lett. A minap felkerestük, és az akkori emlékekről kérdeztük.

Olimpiai bajnok magyar vízilabdázó járt Zentán

Steinmetz Ádám, a 2004-es athéni olimpia bajnoka, februárban a hódmezővásárhelyi Volvo-kupán tett ígéretet egy ott megismert zentai ismerősének: amint ideje engedi, ellátogat Zentára. Szombat este érkezett, és miután megmutatta magát a zentai szórakozóhelyeken, vasárnap délelőtt ő nézte meg a zentai látványosságokat. Körsétáját délelőtt 11 órakor a Zentai Csata Emlékkilátóval kezdte. Itt kaptuk diktafonvégre.

A történetírók szerint 1697. szeptember 11-én délután 5 óra körül néhány száz fős lovascsapat közepén egy császári generális kapaszkodott fel Zenta környékén, a Tisza partján húzódó dombok egyikére. Savoyai Jenő személyesen is ellenőrizni akarta azt a fontos információt, hogy II. Musztafa török szultán hadserege éppen átkelőben van a folyón. Amit a magaslatról látott, felülmúlta minden várakozását. A szultán a lovasság nagyobb részével már a túlparton volt, a sereg másik fele még az innensőn. Azonnal a támadás mellett döntött. Jól taktikázott, mert ha a teljes török sereg áll szembe a császáriakkal, az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek lettek volna, de így biztos győzelemre számíthatott. Ez volt az a híres zentai csata, amely után II. Musztafa már nem gondolhatott a háború folytatására. A törökök végül 1699-ben Karlócán kötötték meg a békét a Habsburgokkal, amelyben a Temesköz kivételével valamennyi magyarországi hódításukról lemondtak.
Igaz ugyan, hogy a zentaiak a csata emlékére szeptember 11-én ünneplik a város napját, de ezzel a történelmi eseménnyel eddig nem igazán tudtak mit kezdeni. Pedig a világ más részén már bizonyára jelentős idegenforgalmi tőkét kovácsoltak volna belőle. Aztán nemrégiben a Városháza tornyában megnyílt a Zentai Csata Emlékkilátó.

Igazán egyedülálló projektumba kezdett a Vajdasági Víz Alatti Kutatók Egyesülete, mivel a zentai csata víz alá került emlékeit szeretnék feltárni a közeljövőben – tudtuk meg dr. Vikor Lászlótól, a civil szervezet egyik alapító tagjától. A kutatók szombaton a zentai városháza zöld termében találkoztak, hogy a víz alatti archeológiával, valamint a városunknál 1697-ben lezajlott döntő fontosságú csatával kapcsolatos témákat vitassanak meg. Dr. Vikor elmondta, hogy ez idáig senki sem kísérelte meg feltárni a Tisza mélyén található leleteket. Az egyesület munkájában archeológusok, történészek, orvosok, búvárok és teológusok vesznek majd részt, köztük dr. Gordana Karović archeológus is, aki a közelmúltban a Duna két partját egykoron összekötő, Traianus római császár által építtetett híd romjait tárta fel. Megtudtuk, hogy az egyesület tagjai egyelőre saját erőből igyekszenek megvalósítani a terveket, de a zentai önkormányzat is támogatásáról biztosította őket, és segítséget kértek Ausztriától és Törökországtól is. A kutatók ugyanakkor felvették a kapcsolatot a magyarországi víz alatti kutatókkal. Az ásatásokat akkor kezdik el, amikor ezt a Tisza vízállása is lehetővé teszi.

A megbeszélés résztvevői (Fotó: Horváth Zsolt) (Magyar Szó)