Tornyos neve 1479-ben tűnik fel először, a középkorban virágzó település létezett itt, amely a török hódoltság idejére elnéptelenedett. Tornyos az egyetlen település a környéken, amely nem pusztult el a mohácsi vészt követő időben, de az adólajstromok már pusztának nevezik.

Ez idő tájt garázdálkodik a vidéken a magát prófétának, majd később cárnak nevező Cserni Jován, aki 10 000 fős sereget gyűjtött maga mellé. A rosszul szervezett sereg mégsem tudott kellően megerősödni, és a Marosnál az ellenük felvonuló katonai erő vereséget mért rájuk. A Szegedre menekülő fekete vezért puskalövés érte, a hívei már súlyos állapotban menekítették Tornyosra. Az itteni rejtekhelyén Török Bálint szabadkai birtokos a fejét veszi.

Szerémi György a fekete cár halála után így írt emlékirataiban: „Illa villa [tudniillik Tornyos] magna erat.” (Az a falu nagy volt).

A tornyosi Magyarok Nagyasszonya templom 1900-ban készült el, és a zentai szecessziós építészet stílusjegyeit viseli magán. A templombelső magyar szecessziós díszítőművészet egyik szép alkotása. 1914-ben készült el Tary és Lol budapesti templomfestők munkájának köszönhetően. A templomot ólomüveg ablakok díszítik. Az oltárkép Szűz Máriát ábrázolja a magyar szentekkel. 1998 óta a templom külső megvilágítást kapott, így a templom 41 méteres tornya messziről látható, így a település nevéhez illően irányt mutat a faluba érkezőknek.

A faluhoz szépségét jól tükrözi Turzai Sándor gyönyörű festménye, amely teljes pompájában ábrázolja a templomot és utcáját.

Az Ady Endre Művelődési Egyesület több szakcsoportja jelenti a helyi művelődési élet folytonosságát. Ezek a szakcsoportok elsősorban a népzene és a néptánc hagyományainak megőrzését tűzték ki célul. A falu legnagyobb vallási ünnepe a templombúcsú, melyet minden évben október második vasárnapján tartanak. A falunap, illetve az új kenyér ünnepe Szent István királyunkhoz és az államalapításhoz köthető, augusztus 20-án ünneplik.

Forrás: http://delvidekiutazas.com/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap