00:00
Február 2., vasárnap, 15.00 óra. Felsővárosi köztemető
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén
Koszorúzási ünnepség
Megemlékezés az 1849. február eleji tragikus zentai események áldozatairól az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél a Zentai Önkormányzatnak és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Körének szervezésében. Alkalmi beszédet Burány Hajnalka, a Vajdasági Magyar Szövetség Női Fórumának elnöke mond
Február 5., szerda, 16.00 óra. Zentai Alkotóház
Kiállításmegnyitó
Adni öröm!
Kiállítás a Pannon RTV pályázatára beérkezett legszebb rajzokból
Február 7., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Magyar szó élőújság zentán!
A Magyar Szó napilap a Naptár 2020, a Mérföldkövek – 75 év, 75 írás, illetve az Amit a galamb összehordott című új kiadványainak ünnepélyes bemutatója. Az est vendégei Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Németh Zoltán, lapunk főszerkesztőhelyettese, a Magyar Szó Naptárának szerkesztője, Fodor István, a Mérföldkövek – 75 év, 75 írás, illetve az Amit a galamb összehordott című kiadványok szerkesztője, Gruik Ibolya, az Üveggolyó szerkesztője, Máriás Endre, a Tiszavidék szerkesztője és Gergely József újságíró, az Amit a galamb összehordott című kiadvány szerzője lesznek. A rendezvény szervezője a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, házigazdája pedig Hugyik Richárd, az intézmény vezetője lesz. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Február 11., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2020
Bali és a Gili-szigetek
Szabó Tönki Károly képvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
Zentai Teátrumi Napok
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház
Február 12., szerda, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
Életnagyság
Eperjes Károly, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja mesél szerepeiről, színházi munkáiról, életéről. Beszélgetőtársa Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára.
2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
Zentai Teátrumi Napok
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház
Február 13., csütörtök, 09.30–10.00 és 11.30–12.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)
A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.
Február 13., csütörtök, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója
A HÁROM ARANYGYŰRŰ
Zenés mesejáték
„Minden mese így kezdődik. Adott egy boldog, vagy egy kevésbé vidám család. Mindenki döntse el maga, hová tartozik a mi házunk népe. Ez az egykedvű úr itt az édesapám, a király. Új felesége, a burkus királyné nagyon előkelő fajta. Mindent szeret, ami pompa és cicoma, púder és hajzselé, ékszer és selyem. Meglátszik ez az ő egyetlen fián is… Ha hiszitek, ha nem, én is királyfi volnék, nem csak ez a bájgúnár itt mellettem. Lehet, hogy nem követem az utolsó divatot, s az öltözékem itt-ott megkopott, de azért az én fejemen is korona ragyog, még ha kissé rozsdás is. Nem volt ez mindig így, de miután édesanyám meghalt, az udvari tanácsosok addig fúrták-faragták édesapámat, az öreg királyt, míg feleségül nem vette az özvegy burkus királynét, akivel ez a piperkőc is a palotába költözött.” (részlet az előadásból)
A kitaszított királyfi elindul, hogy megtalálja a boldogságot, hogy megtalálja a helyét a világban, hogy találjon szeretetet, emberséget, szerelmet, tisztességet. És aki keres, az talál, ugye? Többet is, mint amire számítanánk. Útja során tanul, fejlődik, elesik, de felkel. Aztán újra elesik…, de mindig akad egy segítő kéz, ami nem hagyja, hogy alul maradjon, mivel a jónak győzedelmeskednie kell. Hiszen akkor van helyén a világ rendje.
Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron; Királylány – Verebes Judit; Öreg barát, Liba – Virág György; Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán; Fekete király, Sárkány – Nešić Máté; Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold; Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó. Zene: Bakos Árpád. Jelmez: Janovics Erika. Díszlet: Crnkovity Gabriella. Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella. Rendező: Crnkovity Gabriella.
Az előadás hossza: 60 perc
Február 13., csütörtök, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
Ivancsics Ilona és Színtársai előadása
MÓRICZ ZSIGMOND: MAGYAR MESÉK
Szerelmetes vidéki csetepaték két részben
Móricz munkájára mindig nagy hatással volt a vidéki élet, az ott élő emberek gondolkodása, káprázatos nyelvezete és leplezetlen humora. Sokat foglalkozott azzal, hogy a pesti orfeumok urbanista komédiáinak „népi ellenszerét” megalkossa.
Az évek során gyűjtött vidéki epizódokból, ötvözve saját írói zsenialitásával az 1920-as évek végére körvonalazódott a Magyar Mesék dramaturgiája, amely a paraszti élet szívmelengető csokra. Előadásunkban négy mini-vígjátékot vittünk színre, amely a szerelembe és házasságba bonyolódott nő-férfi kapcsolatok üde, vaskos humorral átszőtt pillanatait tárja elénk.
Bepillantunk a nászéjszakára készülő ifjú pár első perceibe, amelyet a forró szerelem mellett heves veszekedés tölt ki a hozományról. Őket követi a házasságba belefásult, a lélekvándorlás tana miatt egymást csépelő házaspár esetét, míg az Ember elmenekül az Asszony savanyú képe elől a kocsmába, addig a testi-lelki szeretetre vágyó asszonyság szemet vet a szomszédra. A második részben az asszonyi hűségről és esendőségről bölcselkedik két mezei csősz, és bizonyítják rájuk asszonyaik, hogy milyen bolondok is ők. Mindezt a zsémbes nejétől és a gyakori lumpolástól elgyötört gazda éjszakai kalandjai koronázzák meg, hogy a végére mindenki belássa: az Embert, az Asszonyt, a Lovat meg a Tehenet a Jóisten is egymásnak teremtette felhőtlen komédiázásra.
A Magyar Mesék elképzelhetetlen lenne zene, dal és tánc nélkül. Ivancsics Ilona rendezésében megjelennek a néptánc és zene legszebb elemei: a Duna Táncműhely kiváló művészei ropják a táncot, és virtuóz zenészei húzzák a talpalávalót. Egy felejthetetlen estét élhet át, amiben a szerelem, a humor, a zene, és a tánc mindenkit elvarázsol.
Szereplők: Ember / Tengericsősz – Benkő Péter; Asszony / Bugyikné – Csomor Csilla; Feri / Dinnyecsősz / Kovács gazda – Hajnal János; Mari / Szépasszony – Kiss Emma; Szomszéd / Bugyik – Király Adrián; Juli / Csúf asszony / Banya – Nemcsók Nóra. Zenekar: Dulai Zoltán és bandája. Tánckar: Duna Táncműhely táncosai. Koreográfus: Juhász Zsolt. Látvány: Sebők Péter. Rendező-asszisztens: Marinkovics Zsófia. Rendező: Ivancsics Ilona.
Az előadás hossza: 105 perc, egy szünettel
2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
Zentai Teátrumi Napok
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház
Február 14., péntek, 09.30–10.00 és 11.30–12.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)
A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.
Február 14., péntek, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Turay Ida Színház előadása
A SZEMÉTHEGYEN TÚL
Zenés mesejáték
Miért ragaszkodik öt kicsi állat ahhoz az élőhelyhez, melyet bársonyos fű takart korábban, de már rég konzervdoboz-hegy, flakon-tenger borítja? Mert táplálékot és menedéket ad. Mert már megszokták, és mert szeretik. Mert itt vannak a barátok. És, talán mert amíg ők itt vannak, addig nem lehet nagyobb a baj. Addig lesz, aki kikaparja a gyenge mogyoróvesszőt, amikor a billencs ráborítja a friss betontörmeléket; lesz, aki lemossa az öreg tölgy oldalát, amikor savval önti le a furcsa ruhás ember; és lesz, aki megvigasztalja az aprócska vaddisznót, Bárnevónácskát, ha újra a mamiról álmodik.
A történet színhelye egy illegális szeméttelep, ám ez nem lehet gátja barátságnak, összetartozásnak, közös célokért való igaz küzdelmeknek, de még szerelemnek sem.
Szereplők: Hektor – Boros Zoltán; Misa – Bácsatyai Gergely; Arabella – Rárósi Anita; Piri – Borbély Krisztina; Bárnevónácska – Szilvási Judit; Ottó – Pásztor Máté. Zeneszerző: Gulyás Szabó Gábor. Jelmez: Jutta. Díszlet: Csala Sándor. Írta: Topolcsányi Laura. Rendező: Nyírő Bea.
Az előadás hossza: 60 perc
Február 14., péntek, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A Magyar Állami Operaház estje
OLASZ RULETT – KÉTSZER NEGYVEN PERC PUCCINIVEL
A szcenírozott est során részletek hangoznak el Gluck, Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Bizet, Delibes, Bernstein és Puccini operáiból. Az olyan népszerű daloktól, mint a Nessun dorma a már-már operettbe hajló darabokig széles skáláról válogatnak a közreműködő művészek, a nézők pedig a zenedarabok élvezete mellett rengeteg érdekességet is megtudhatnak az opera világából Aczél András ismertetőiből.
Közreműködők: Zemlényi Eszter – szoprán; Megyesi Schwartz Lucia – mezzoszoprán; Ninh Duc Hoang Long – tenor; Haja Zsolt – bariton; Aczél András – próza; Hidegkuti Pálma – zongora. Rendező: Aczél András és Harangi Mária.
Február 14., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum
Székely Tibor-emlékest
Újabb fejezetek készültek el A kenguruk földjének magyar fordításából, ezek közül az egyik érdekesebb (bár valamilyen szempontból mindegyik érdekes) kerül felolvasásra, emellett a világutazó születésnapjára készített műsorunkhoz talán a zentai és a szabadkai eszperantisták is csatlakoznak valamilyen programmal.
2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
Zentai Teátrumi Napok
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház
Február 15., szombat, 09.30–10.00 és 11.30–12.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)
A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.
Február 15., szombat, 10.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A békéscsabai Napsugár Bábszínház előadása
VILÁGSZÉP NÁDSZÁLKISASSZONY
Mese bábokkal
„Esztendőre esztendő száll,
Átok alatt három nádszál,
Súlya alatt hajlik-törik,
Sóhajukat vízbe ölik.”
Volt egyszer egy király. Annak volt két fia. Az idősebb megnősült, a kicsi még nem. Az apja biztatja, hogy menjen, keressen magához való feleséget, de ő a világ legszebb lányát szeretné párjául. Kiderül, hogy a világ legszebb lánya az ő bátyja feleségének a húga, és „el vagyon az rejtve egy nádszálban”.
Hősünk elindul megkeresni, végigjárja a népmese törvényszerűen „előírt” állomásait, hogy aztán lélekben megtisztulva, elnyerje a világ legszebb lányát.
Vándorlásában hű társa a táltos paripa, aki sárkánytejet szopott és égő parazsat evett. Bejárják a kerek erdőt, a rengeteget, a nagy hegyet, a Föld kapuját, a Nap pitvarát, a fekete lyukat– ahonnan sem eget, sem földet nem lehet látni. Furulyaszóval legyőzi a sárkányt, aztán Hajnal segítségével eljut ismét a Naphoz, ahol megkapja azt a fénysugarat a hajába, ami ahhoz kell, hogy a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetén uralkodó sötétben megtalálja azt a három nádszálat, ami közül az egyik az ő Világszép Nádszálkisasszonyát rejti.
Díszlet: Csortán Erzsébet, Berta János, Lenkefi Zoltán. Bábok és dalszövegek: Szőts Orsolya. Zene: Berbécs Zenekar. Rendező: Csortán Erzsébet. Fény: Bajusz Gergely. Hang: Rákóczi Antal. Játssza: Csortán Erzsébet.
Az előadás hossza: 55 perc
Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!
Február 15., szombat, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Újszínház előadása
Hangemberek
Imre István ötlete alapján írta: Albert Péter
Kevés budapesti színház büszkélkedhet annyi „szinkron sztárral”, mint az Újszínház. Ugye kórusban kiáltjuk, ki kölcsönzi magyar hangját: Bruce Willis-nek, Jennifer Aniston-nak vagy Pierce Brosnan-nek. A keserédes hangnemű darab mély valóságtartalmú tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét örömteli és fájó pillanatait, sok iróniával és humorral, szívbe markoló tanulságokkal. Talán az is magyar sajátossága, hogy nevetni önmagunkon tudunk a legjobban!
Szereplők: Szakács Tibor, Kanda Pál, Esztergályos Cecília, Lux Ádám, Viczián Ottó, Kökényessy Ági, Farkasházi Réka, Jánosi Dávid, Incze József. Rendező: Kautzky Armand.
Az előadás hossza: 135 perc, egy szünettel
2020. február 12–16., Zentai Magyar Kamaraszínház
IV. Teátrum Neked!
Zentai Teátrumi Napok
Szervezők: Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház
Február 16., vasárnap, 19.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)
A budapesti Fórum Színház előadása
KULCSÁR LAJOS: LOVE.HU
Romantikus vígjáték
Egy középkorú férfi megismerkedik egy fiatal lánnyal. Idáig semmi különös nincs a dologban. Csakhogy ők egy internetes randi oldalon találkoznak, ahol mindenki másnak mutatkozik, mint aki valójában. Az első titkos randin hamar kiderül, hogy a két embernek nagyon is szüksége van egymásra. Múltjuk van. Közös múltjuk, amiről maguk sem tudtak. És titkaik, amiket szépen lassan felfednek egymás előtt. S így egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Túl közel. Eközben pedig a pikáns, szórakoztató, pörgős komédiáról is kiderül, hogy egy bölcs, ritka mély és pontos emberismeretről tanúskodó történetet rejt magában.
Szereplők: Kiss Anna Laura, Lengyel Ferenc. Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida. Dramaturg: Deres Péter. Rendező: Lengyel Ferenc.
Az előadás hossza: 90 perc, szünet nélkül
Az előadást 14 éven felüliek számára ajánljuk!
A fesztivál minden napján: JELMEZTÁRLAT
Rendhagyó időutazás az ókortól a XX. század elejéig. Interaktív kiállítás Húros Annamária Dóri díszlet-és jelmeztervező művész munkáiból.
A színház folyosóján kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők, a Zentai Magyar Kamaraszínház elmúlt tíz évében készült előadásainak plakátjaiból.
Február 19., szerda, 10.00 óra. Zentai Alkotóház
Községi szavalóverseny 2020
A zentai általános iskolák legjobb alsós versmondóinak vetélkedése magyar nyelven
Február 19., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár
Világutazók 2020
BALI – INDONÉZIA
Szabó Tönki Károly úti élménybeszámolója
Február 20., csütörtök, 10.00 óra. Zentai Alkotóház
Községi szavalóverseny 2020
A zentai általános iskolák legjobb felsős versmondóinak vetélkedése magyar nyelven
Február 20., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház (tanterem)
Gyakorlati Klímavédelem Egy Órában
Fűtsünk okosan!
Bevezető a bioboksa, komposztkazán és rakétatüzelők füst nélküli világába.
Az est vendége Kocsis Imre és Surányi Károly.
Február 20., csütörtök, 18.00 óra. Városi Múzeum
Kiállításmegnyitó
Határtalan Képzőművészet
A megnyitón felvezetőt mondanak a vajdasági kurátorok: Brenner János szerkesztő és Blaskó Árpád, a Szabadkai Kortárs Galéria igazgatója, tervezőgrafikus.
Főszervező:
Kernstok Károly Művészeti Alapítvány és a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület
Vajdasági társszervezők:
Szabadkai Kortárs Galéria, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
A belépés ingyenes.
Mindenkit sok szeretettel várunk!
A Határtalan képzőművészet elnevezést kapta az a kezdeményezés, amely felvidéki és vajdasági/délvidéki fiatal magyar képzőművészek között valósul meg, s amelynek eredménye e katalógus, illetve több, csoportos kiállítás.
A szervezők kezdeményezése dicséretes, ez vitathatatlan, s morfondírozva az elnevezésen, a benne felbukkanó fosztóképzőn, hihetetlen erővonalak látszanak feltörni, különösen, ha olyan fogalmakat igyekeznek áttörni, lerombolni, mint amilyen épp a határ, a körülhatároltság, az ehhez társuló bezártság – és még sorolhatnánk. Olyanok ezek az aktivitások, pulzálások, amelyeket a vajdasági fiatal képzőművészek egytől egyig képviselnek; azok is, akik sajnálatos módon, a korlátozott lehetőségek miatt, most nem lehettek részei a programnak.
Kicsit előreugorva, s már most utalva a válogatások szempontjaira: a fenti megnyilvánulásformákat kerestük a beérkezett műveken is, és akarva-akaratlan tettük fel közben a kérdéseket: vajon miben és mennyiben újszerű egy-egy alkotás, mennyire kísérletező, illetve miben jut kifejezésre benne a határok feszegetése-áthágása? – itt és most a kifejezés szigorúan művészi értelmében, persze.
Lehet, hogy bennünk, kurátorokban mélyen legbelül ott motoszkált a válogatás során a határ-„talanság” tudata, így válogatásunkat sem kívántuk még véletlenül sem konkrét tájegységekhez, régiókhoz kötni, viszont egy „reprezentatívnak” tekinthető, észak-déli, vagy ha úgy tetszik: dél-északi irányvonal, tengely mégiscsak kirajzolódott Vajdaság térképén. Északról dél felé haladva a következő településekről érkeztek képzőművészeink: a Vajdaság legészakibb pontját – oly egyértelmű: – Szabadka képviseli, majd következik Csantavér–Szabadka, Zenta–Ada, Topolya–Kishegyes, Óbecse, Újvidék és végül – de korántsem utolsósorban: – Székelykeve, a világ legdélebbi, magyar többségű települése.
Felkérésükben a szervezők kiemelték, hogy fiatal képzőművészek részvételére számítanak – úgy gondoljuk, e tekintetben is megfelelő a válogatásunk, hisz a „legfiatalabb” résztvevőink 1996-ban, a „legidősebbek” pedig 1980-ban születtek. S ha jobban szemügyre vesszük az életrajzokat, az is szembeötlik, hogy nagyjából három év húzódik meg az alkotók között, ha születésük időrendjét vesszük alapul.
Még egyszer ki kell emelnünk: a felkérések során egyáltalán nem térbeli és időbeli tényezőket tartottunk szem előtt, hiszen nem mértani értékek, területi kötődések-kötöttségek szem előtt tartásával kívántunk választani. Válogatásunk máson alapult.
A látszólagos tér- és időkoordináták tehát azonnal relativizálódnak, s teret engednek a valódi válogatási szempontoknak: a tehetség mögött lüktető alkotó-, képzelő-, művészi, szellemi s nem utolsósorban teremtőerőnek; az ambíciónak; de mindenekelőtt: a vizuális kifejezési eszközök és tartalmak „sokszínűségének” , a formanyelvek változatosságának, a színes-tehetséges személyiségeknek. Alkotóink munkái reprezentálják a festészetet, az installációt, és nem idegen tőlük a kísérletező képzőművészeti hozzáállás sem. A sokféle technika lehetővé tette számunkra, hogy bemutassuk a stílusok közötti átmeneteket. A művészek mai köntösbe öltöztetik a nagy korszakok jelentős stílusirányzatait, legyen szó itt akár a reneszánszról vagy a pop-artról. A korok jellemzői visszaköszönnek a vásznon, az alkotásokon, fűszerezve a kortárs technikák sokoldalúságával. Mondhatni: újjáélesztik azt.
A témák, az alkalmazott technikák és műfajok tekintetében tehát igen széles spektrum rajzolódik ki, s ismerve minden egyes alkotó ars poeticáját, a – már szóba hozott – kísérletezéssel, a (tulajdonképpen tudományosnak tekinthető) kutatással is találkozhattunk, mellyel egy újabb, más természetű „határfogalmat” mostak, mosnak el: a tudomány és a képzőművészet között meghúzódót. És ha már itt tartunk, befejezésül nem is idézhetünk mástól, mint Stephen Hawkingtól, aki így fogalmazott: „A civilizáció hajnala óta az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet. Kell, hogy legyen valami nagyon különleges az univerzum határainak természetében. És mi lehetne különlegesebb annál, mint hogy nincsen határ. És nem lehetnek határai az emberi törekvésnek sem. Mindannyian mások vagyunk” – ezzel pedig eljutottunk a leglényegesebb szempontig. (A vajdasági kurátorok)
Február 21., péntek, 10.00 óra. Zentai Alkotóház
Községi szavalóverseny 2020
A zentai középiskolák legjobb versmondóinak vetélkedése magyar nyelven
Február 21., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
izaiás próféta
Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása
Február 22., szombat, 10.00 óra. Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda
őshonos gyümölcsfák és becsei pálinka
A Zentai Pálinkabírálók Társaságának rendezvénye. Előadók: dr. Miklós Ferenc és Schultz György László
Február 22., szombat, 09.30 óra. Zentai Városi Könyvtár
Meseország
A Gyermekbarátok Egyesülete szervezésében
Február 23., vasárnap, 16.00 óra. Jézus Szíve Templom
Orgonakoncert
Dr. Pecze Andor orgonakoncertje. Műsoron válogatás Jean Titelouze, Johann Sebastian Bach és Felix Mendelssohn-Bartholdy műveiből
A belépés ingyenes!
Február 25., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Világutazók 2020
dzsaipur
Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója
„Rádzsasztán fővárosa, a rózsaszínű város, 2,5 millió lakossal, 260 km nyugatra Delhitől, nyáron 42–44 fok, reggel, este és télen kellemes. 40 cm csapadék évente, kétszerese Rádzsasztán nyugati részének, ez meg is látszik a dúsabb növényzeten. Különböző kultúrák, vallások olvasztótégelye, az ünnepek nagy lelkesedéssel vannak megtartva. Divali a hinduk fő ünnepe. Hindi és rádzsasztáni nyelven beszélnek – mi mindkettőt természetesen tökéletesen megértettük. Sok kollégium, egyetem van, orvosi főiskolák is. A Dzsaipur Egyetem ismert, más tartományokból is jönnek ide, de a maharadzsa csemeték inkább Angliába mennek studírozni.
1727-ben alapitotta a Kachhawa-klán egyik legnagyobb uralkodója Dzsai Szingh, aki egy személyben volt fejedelem, katona, csillagász és épitőművész. Mindez összefért azzal, hogy kiváló katona és diplomata is legyen. A korára jellemző zűrzavaros időkben sikerült neki stabilitást és békét teremtenie.
1725-ben határozta el, hogy új nagyobb fővárost alapít. Róla nevezték el Dzsaipurnak. A város neve egyben győzelmet is jelent.
Dzsaipur a várostervezés csodája. Egy időtlen város, város, amelyben a régi és a modern teljes harmoniában létezik egymás mellett. A helyben fejtett rózsaszín kőből épült. A történelmi források az őszi naplemente színeihez hasonlítják. Az erődített fallal övezett várost a déli oldal kivételével minden felől hegyek veszik körül, csúcsaikon erődök állnak. Noha a 18. sz. elején épültek, a középkor szellemét sugározzák. A várost azonban olyan jól tervezték, mintha csak napjaink várostervezőinek alkotása lenne.
A szögletes alaprajzú város épülettömbökre oszlik, főutcái 25 m-nél is szélesebbek. A várost kiugrókkal megtört fal veszi körül, amelyen 8 kapu nyílik. Az uralkodó rozsaszín és a narancssárga színek hatása alkonyatkor varázslatos.
Február 26., szerda, 18.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár
Könyvbemutató
AMIT A GALAMB ÖSSZEHORDOTT
Hódegyházi vidám történetek
Gergely József legújabb könyvének ünnepélyes bemutatója
Február 27., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház
Különös effektusok – A címzett: Bori Imre
A Forum Könyvkiadó bemutatja Bányai János: Különös effektusok és A címzett: Bori Imre című köteteit. A könyvbemutatón közreműködnek Faragó Kornélia és Ózer Ágnes. Moderátor Virág Gábor.
Február 28., péntek, 17.00 óra. Zentai Alkotóház
Kiállításmegnyitó
Örökségünk
Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) fotókiállítása
Lelki megnyugvás, kikapcsolódás, kreativitás, öröm, ajándékozás, szabadság, kihívás, önkifejezési eszköz és már-már elfeledett pillanatok életre keltője. Ez nem más, mint a fotózás, legalábbis azok szerint, akiknek a munkáival találkozhat a néző az „Örökségünk” kiállítás megtekintése során.
2018 nyarán mindannyian jelentkeztek a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet Lencsevégre kapott örökség című pályázatára, amely tizenhét személyt mozgósított a Bánságból, a Vajdaságból, Erdélyből, illetve Magyarországról; az érdeklődők összesen hetvenegy képet küldtek be. A négytagú szakmai zsűri – dr. Szűcs Enikő, Pataki Ana-Maria, Babuscov Virgil és az azóta elhunyt Siska-Szabó Zoltán – végül tizenhárom amatőr fotós huszonnégy alkotását választotta ki.
A téma tág teret engedett a kreativitásnak: kulturális és természeti örökségeket kellett bemutatni a kulturális örökség európai évében; a kiírásra legfeljebb öt képpel lehetett jelentkezni. Mi volt a cél? A Kárpát-medencében élő, fotóművészet iránt érdeklődő középiskolások, egyetemisták és fiatal képzőművészek mozgósítása, munkáik és törekvéseik támogatása, fejlesztése.
A TEMISZ 2018. szeptember 28-án, a 3. Temesvári Magyar Napok keretében állította ki először a döntőbe került fényképeket a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, néhány hónap múlva, a 2019-es májusában a Bánsági Magyar Napokon, míg ugyanennek az évnek novemberében Szabadkán volt kiállítás ugyanezekkel a képekkel. Most pedig elérkeztünk a kiállítás újabb állomására, Zentára!
Február 28., péntek, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)
A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása
Csurka István: DEFICIT
Szereposztás: X – Dévai Zoltán; Y – Verebes Judit; Z – Virág György; W – Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas). Jelmeztervező: Szélyes Andrea Natália. Díszlettervező: Perlaki Róbert (Tolnay Pál-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt). Művészeti munkatárs: Perlaki Ilona. Rendező: Szilágyi Tibor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja).
Az előadás hossza: 110 perc, egy szünettel
